Gyülekezeti zászlót avattak Királydarócon

Vasárnap Nt. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese áldotta meg a Királydaróci Református Egyházközség zászlóját, amit a Kocsorva család adományozott.

A zászló elkészítésének előzményeiről és annak jelképeiről Nagy Tibor, az egyházközség lelkipásztora elmondta: elkezdek kutakodni aziránt, hogy volt-e Királydarócnak címere? Kiderült, hogy a falunak nem volt címere, de volt a Daróci családnak. Ezt egy gyülekezeti tagjuk találta meg egy régi könyvben, amit még a Magyar Tudományos Akadémia adatott ki. Az egyházközség zászlóján néhány motívum helyet kapott a Daróci család címeréből. A 60. zsoltár hatodik verse: „Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért” biztatta a gyülekezetet a zászló elkészítésekor. A zászló egy jelkép, ami azonosulást jelent, összeköti az embereket, akik azt mondják: mi ez alá a zászló alá tartozunk. A zászlónak kell legyenek zászlóvivői, akik felvállalják, hogy felemelik a zászlót és ez alatt a zászló alatt vezetik Isten népét. Az, aki felemeli egy közösségnek a zászlóját, mindig ki van téve a támadásoknak, a harcokban mindig megpróbálták elejteni azt, aki a zászlót vitte, mert ha elesett a zászló, akkor elesett a sereg is. Isten úgy akarta ennek a gyülekezetnek a vezetőségét megbízni a zászlóvivéssel, hogy azok tudják, hogy felelősséggel tartoznak a gyülekezetért, a zászlóvivők felelősek azokért, akiket Isten rájuk bízott. A lelkipásztor azt kérte, hogy Isten adjon zászlóvivőket ennek a gyülekezetnek most és a jövőben is. Kell tudni, hogy Isten mit bízott erre a közösségre. A közösség feladata, hogy mindig támogassa a zászlóvivőket.

Jelképek

A zászló címerében szerepel egy lovag sisakja, a páncél, a pajzs és a köpeny. Ezek a vitéz legfontosabb jelképei. A pajzsra kerülnek a motívumok, amelyek fontosak a közösség számára. A címer tetején van a griff madár vagy főnix madár, amit a magyar szimbolikában turul madárnak neveznek. Ezt a madarat a keresztyénség használta jelképként, aztán a középkorban a római katolikus egyházban terjedt el, de a reformátusok is átvették, elsőként a debreceniek. Ez azt jelenti és jelképezi, hogy Isten kegyelme mindig megújult bennünk. A griff madár vagy főnix madár Jézus Krisztust is jelképezi, aki a halálból feltámadt. A pajzs felső részén egy pelikán látható, mely a vérével táplálja a fiókáit. Egy debreceni írás szerint amikor a pelikán elmegy élelmet szerezni, a kígyó felmászik a fészekbe, megöli a pelikán fiókáit, és amikor a pelikán visszajön, három napig siratja a fiókáit, majd lehajtott fejjel önmagán sebet ejt és a vérével táplálja a halott fiókákat, amelyek ettől életre kelnek. Jézus is önmagát adta azért, hogy nekünk új életünk legyen. Jobb oldalon kék színben jelenik meg a Kraszna jelképe. A Kraszna szláv eredetű szó, kies tájat jelent, de ahhoz, hogy ne csak egy kies tájon éljünk, hogy ne csak a Kraszna jelentsen számunkra életet, szükség van élő vízre, Jézus Krisztusra is. A pajzs bal oldalán az Árpád-házi királyok címeréből vett ezüst és piros pajzsmező található. A zászló szélein található a szabadságharc zászlóinak egyik jellemző alkotóeleme, a széleken futó farkasfog-díszítés. A zászlón egy bibliai ige is található („…kegyelemből tartattatok meg, hit által …” Ef.2:8–9.), ez a jelképe annak, hogy Jézus Krisztus zászlóvivői vagyunk mindannyian.

Elek György