Hagyomány és közösség Szárazberken
Utoljára módositva: 2020-01-23 14:07:59

Régi falusi farsangokat felidéző mulatság, parádés traktor- és szekérdíszszemle, májusfaállítás, kirándulások, néptánctábor, Bocskai Kulturális Napok, kopjafaállítás, szüreti bál — eseménydús évet tud maga mögött a Hármas Határ Egyesület és a szárazberkiek.

Több mint egy évtizede pezseg a közösségi élet Szárazberken, köszönhetően a Hármas Határ Egyesületnek, Bücs Attilának, a településen már 16 esztendeje szolgáló és munkálkodó Ilonczai Zsombor lelkipásztornak és természetesen maguknak a szárazberkieknek — akiknek egyrészt igényük is van erre a pezsgő közösségi, kulturális, néphagyományokat és rendet felelevenítő tevékenységre, másrészt egy emberként állnak minden kezdeményezés mellé, és „teljes erőbedobással” támogatják azt. S hogy ez mennyire így van, azt csak még inkább alátámasztja az egyesület 2019-es évről készült összefoglalója, melynek eseménypalettáján nemcsak a jól bejáratott és nagyon kedvelt farsangi mulatság, a Bocskai Kulturális Napok vagy a szüreti bál kapott helyet, de a nem kevésbé sikeres „új” rendezvények is, mint a májusi parádés szekeres-traktoros felvonulás és az őszi, közös betakarítási munkálkodás, amelyen együtt vett részt a település apraja-nagyja. De nézzük, hogy pillant vissza 2019-re a Hármas Határ Egyesület.

„Az esztendő végeztével hálaadással osztjuk meg az együtt megélt élményeinket, amelyek közösségünk tagjait összetartják, erősítik hitünket, és szolgálnak abban, hogy nemzeti identitásunk szilárd maradhasson. Február 9-én közösségünk böllércsapata részt vett a VIII. Szatmári RMDSZ Böllérversenyen, amelyet Mezőfényen rendeztek meg — szorgalommal fogott hozzá a ‘disznóságokhoz’ a Nyegre Gábor főböllér által vezetett csapat, amelynek szorgalmáért a zsűri a 38 jelentkező szervezet közül az ezüstérmet ítélte oda.

A következő hétvége sem telt unalommal, mivel farsangi időszak lévén lázasan készültek kultúrcsoportjaink a télbúcsúztatót megélni. Kicsik és nagyok, idősek és fiatalok közösen egy szamosháti farsangi fonójelenettel készültek. Ezen az eseményen pörögtek az orsók, tekeredett a guzsalyról a kender, forgott a rokka, hímeződtek a kendők, miközben sorra felcsendültek a szatmári népdalok, aztán előadatott a csizmadiából lett pap története, és sorra megjelentek az alakoskodók is, amelyek elengedhetetlen jelenetei voltak a régi farsangi életnek: betoppant a lovát patkoltatni akaró huszár, a gólya (aki csőrével nem csak kopogtatta a padlót, hanem meg-megcsípte a lányokat), a bakkecske, a medvetáncoltató, és a tréfás lakodalmasok is beköszöntek. A Boross Sándor Színjátszó Kör tagjai előadták Nóti Károly Lepsénynél még megvolt című komédiáját, valamint Vaszari Gábor Bözsike mindent elintéz című jelenetét, majd a néptánccsoport szatmári és szilágysági táncokat adott elő. A jelenetek között előbb Lengyel István polgármester, majd Béres Antal alpolgármester üdvözölte a közösséget, s a kiszebábu, ‘Gizi néni’ elégetésével a résztvevők elűzték a telet, majd következett a fergeteges, hajnalig tartó mulatság.

Március 15-e minden magyar ember életében az emlékezés, a szabadság utáni vágy megnyilvánulása. Közösségünk tagjai az ökumenikus imahét keretében gyülekeztek a református temetőben, ahol megkoszorúzták Szoboszlai István lelkipásztor síremlékét, majd a Gabriella Gyülekezeti Házban folytatódott az emlékezés, ahol a ‘márciusi ifjak’ az alkalomhoz illő dalokat énekeltek, verseket szavaltak, és nem maradt el a néptánc sem. Az eseményt közös szeretetvendégség zárta, amelyet a nőszövetség tagjainak szorgos keze biztosított.

Májusban újból együtt volt a falu, hiszen első alkalommal hívtuk össze a traktorral és lovas szekérrel rendelkező gazdáinkat, hogy parádés díszszemlén lássuk a lóerőket, s a gazdák a ‘pikéttől’ (határőrlaktanya) egészen az iskoláig hajtották járgányaikat a mazsorettek kíséretében. A gazdák bemutatkozása után az új színpad felavatásának keretében a kórus férfi tagjai és az Unirea Futballegyesület focistái májusi szerenáddal kedveskedtek a hölgyeknek, miközben a leányok szalagot kötöttek a májusfára, amit nagy szorgalommal a legények állítottak a magasba. Az esemény bállal folytatódott, amelynek bevételét a futballcsapat és a kultúrcsoportok működésére ajánlották fel a résztvevők.

A júniusi hónapra számos rendezvényt szerveztünk: az első hétvége alkalmával a nemzeti összetartozás napjának kilencedik sorozatának adott otthont a helyi református templom, amelynek keretén belül egy kopjafát avattunk, amely mellé a 2020-as évi trianoni centenárium alkalmából még kettőt készítünk. Ezek a kopjafák az Összetartozás Parkjában kapnak helyet, amelyet a református templom cintermében alakítunk ki, s amely ‘hármashalom gondolata a hármashatárban, ahol minden halom s a rajta lévő kopjafa egy-egy népet jelképez, s bizonyítja: kezeinket megfogva tudunk normálisan, együtt előre haladni, nem a rosszat, nem a háborút akarva’.

Még aznap délután a kórus tagjai találkozón vettek részt, a Tamásváralján megtartott egyházmegyei kórustalálkozón. A következő hétvége élményekben és lelkiekben igen gazdag volt, hiszen az egyesület kórusa és néptánccsoportja budapesti meghívásnak tett eleget. Látogatást tettünk az Országházban, ahol dr. Tilki Attila Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parlamenti képviselő — s túlzás nélkül közösségünk, településünk jó barátja — vendégszeretetét élvezhettük. Másnap meglátogattuk Szentendre, Visegrád és Esztergom látványosságait, hogy a vasárnapi napon a Budapesti Nagyvárad téri Református Egyházközségben vendégszerepeljünk. Még ennek a hónapnak a fontossága, hogy köszöntöttük apák napja alkalmából a családfőket, és felléphettünk a III. Ember Géza Családi Napokon, amely esemény szervezője a Pusztadaróci Hagyományőrző Egyesület.

Július 1–7. között néptánccsoportunk egy Hunyad megyében megtartott szakmai táborban vett részt a Mikolai Gyöngyös Bokréta csoport tagjaival. Nagyon hasznos volt a felkészülés, amelynek keretén belül tanultunk és tanítottunk, de ugyanakkor Dél-Erdély nevezetes helyeit — Retyezáti Nemzeti Park, Hátszeg, Vajdahunyad, Déva, Gyulafehérvár — is meglátogathattuk, illetve lélekben felidézhettük magyar történelmi múltunk jeles eseményeit, amelyek a Hunyadiak, a Báthoriak, Bethlen Gábor és Bocskai István nevéhez fűződnek. A táborban elsajátított táncokat nt. Pallai Béla görögkatolikus parókus meghívását elfogadva Nagypeleskén adhattuk elő, a Petőfi-ünnepségen, a Mikolai Családi Napok faluünnepségen és a Zajtai Hazatérés Napján, ahol kórusunk is énekelt.

Településünk legkiemelkedőbb eseménye már hosszú évek óta augusztus közepén a Bocskai Kulturális Napok, amelyet tavaly tizenkettedik alkalommal szerveztünk meg. Ilyenkor vasárnap is megnyílnak a határok, így az eseményre a történelmi Szatmár számos településéről érkeztek vendégek. Az első napon a Bocskai futballtornára került sor, de a sportot szeretők versenyt futhattak vagy éppen körbejárhatták kerékpárral a hármas határ szépséges természetvédelmi helyeit. A vasárnap istentisztelettel kezdődött, amit hagyományosan a határ túloldalán, Garbolcon ültünk meg, ahol rendszeresen állampolgársági eskütételre is sor kerül, majd Szárazberken megkoszorúztuk Bocskai István fejedelem mellszobrát. Az iskola udvarán zajló kulturális részben felléptek partneregyesületeink csoportjai, illetve Gergely Róbert és Méhes Kati színművészek is elfogadták meghívásunkat az alkalomra. A szárazberkiek és a meghívott társszervezeteink tagjai jeleskedtek a bográcsételek elkészítésében, gazdáink a legszebb gyümölcseiket és zöldségeiket állították ki, a családok és a merész ‘erős emberek’ pedig vetélkedtek a ‘parasztolimpián’. Augusztus utolsó szombatján néptánccsoportunk a Margittán megrendezett fesztiválon vett részt, ahová a Partiumból több mint ezer táncos érkezett és járta kora délutántól késő estig a táncot.

Az ősz beálltával csoportjaink egy jutalomkiránduláson vettek rész Tokajban és Nyíregyházán, majd október 18–19-én közösen élhettük meg az őszi betakarítás élményeit. Együtt szüreteltünk, préseltük a szőlőt, káposztát gyalultunk, paprikát fűztünk, törtük a diót, és a kisebbek töklámpást készítettek. A szüreti bálon kórusunk énekelt, a színjátszókör előadta Trunkó Barnabás Zordon bércek című kabaréját, míg a néptánccsoportunk gyermek és ifjú tagjai szüreti csősz- és szilágysági táncokkal örvendeztették meg a közönséget. Táncaikat és népdalainkat elvittük Lázáriba — ahol előbb a helyi görögkatolikus egyházközség szervezett szüreti bált, majd a Híd Egyesület ’56-os megemlékezést —, Avasújvárosba, a szatmárnémeti idősek otthonába és a Lépésházba.

Itt szeretnénk megköszönni közösségünk tagjai (a nőszövetség, a szülők, a jövedelemadójuk 2%-át felajánlók), Lázári Község Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Csoóri Sándor Alap, a Communitas Alapítvány és a Hajdú Pékség támogatását, valamint médiapartnereink — Szatmári Friss Újság, lazari.ro közösség — segítségét, akik évről évre szervezetünk mellé állnak, és biztatnak, hogy Szárazberken még sokáig éljen a hagyomány.”

 

 

 

Szabó Kinga Mária

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
NINCS POLL
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2020. február 28.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg vaj, 2 db tojás, 2 dl tej, 2,5 dkg friss élesztő, 10 dkg ...