×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
17 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Hagyományok Napja: több kolbász, mint nap

2015.11.23 - 11:05
Megosztás:
Hagyományok Napja: több kolbász, mint nap

A kellemetlen, esős, szeles novemberi idő ellenére rengeteg kíváncsi látogató térinbábázott, kóstolt és ámuldozott a kolbászok, valamint a disznóságokból készített alkotások és a szebbnél szebb népművészeti tárgyak között szombaton a Szejke-tanyán.

A Borókagyökér Egyesület harmadik alkalommal szervezte meg s idén Hagyományok Napjává bővítette kolbásztöltő versenyét, melyre több mint 700-an voltak kíváncsiak. A versenyre Erdélyből és Magyarországról benevezett 18 csapat közül volt, amelyik Politikai Disznóságok néven teljesen amatőrként, volt, amelyik óriás lelkesedéssel, jókedvvel és Csini Csinosan állt a kolbásztöltők mögé, voltak olyanok is, akik az előző Kolbásztérinbábákon már kipróbálták magukat, s most egy pillanatig sem haboztak, hogy ismét valami különlegeset alkossanak, a sepsiszentgyörgyi Őrangyalok viszont komoly profinak számítottak, hiszen már hosszú évek óta vesznek részt (és nyernek) ilyen versenyeken. Ám függetlenül attól, hogy ki volt amatőr és ki profi, a „szépasztalok” díszítését, és a most külön versenyszámként szereplő Mesterségünk címere alkotásokat már napokkal előtte komoly tervezés és munka előzte meg, hiszen a csapatok igyekeztek minél eredetibb és dekoratívabb ötleteiket megvalósítani — természetesen kolbászból, szalonnából, malacságokból.

S bizony a látogatók egyik ámulatból a másikba estek és csodálkozástól tágra nyílt szemekkel járták körbe Hajnalka csapatának petrezselyemlevél-csipkés, leheletvékony sonkaszoknyába és mini csípőspaprika kalárisba öltöztetett babáját, a kolbászgyertyás adventi koszorút, a Politikai Disznóságok piros paradicsompaprikából „faragott” tulipános kertjében álló kolbászszékházát, a szalonna-kolbászt tanyát, melynek „halastavát” jóféle pálinkával töltötték fel, a kolbászjátszóteret, melyben nem csak forgott és villogott a ringlispil, de a libikókázó gyufaszál vékony szalonnafigura térde is meghajolt, a Dögös Salátás Lányok és a Hentes ananász-grépfrút malackáját vagy az Eagle Bikers hús és vega motorkerékpárjait s a motorosklub címerét formázó sast. Maga a megmérettetés 10 órakor kezdődött, a csapatok ekkor kapták meg szakajtókosárban a 10–10 kilónyi húst, ebből kellett a legfinomabb kolbászt elkészíteniük — s mint az értékeléskor kiderült, ez valamennyiüknek sikerült, hiszen az ötfős zsűrinek soha nem volt még ilyen nehéz és hálátlan a feladata.

„Nagyon elégedett vagyok, szuperjó csapatok voltak, mindenki a maximumot hozta ki magából, a legnagyobb mértékben figyelve a versenykövetelményekre, részletekre és hagyományokra — műanyag még csak véletlenül, mutatóba sem került az asztalokra” — summázott a főszervező Szejke Judit. A látogatók nem csak az ínycsiklandozó malacságokat nézhették-kóstolhatták, hanem a Lépésház tetőterében a szebbnél-szebb kézműves portékákban is gyönyörködhettek és megbeszélhették a Mikulással és az Angyallal az ajándékok komoly kérdését is, akár természetes alapanyagokból készült lekvárok és szörpök formájában.

Mindeközben a ház előtt visongott a láncfűrész, hiszen a sárközújlaki Kurtinecz Péter két nap alatt egy hatalmas, közel 4 méteres (egyelőre Nevenincs) táltost faragott bükkfából. Arrébb pedig Ádámkánk felügyelete alatt, hatalmas üstben rotyogott a gulyásleves, töltött káposzta. Bent a házban pedig kínálták a frissen sült kolbászokat és egyéb finomságokat, fergeteges volt a hangulat — részben a Fergeteges néptáncosainak is köszönhetően, akik a Röpike, a Ceatăra és a Gemeinsam tánccsoportokkal együtt nem csak hagyományos népviselettel színesítették a forgatagot, de mindenkit táncra csábítottak, részben a fáradhatatlan Amulett zenekarnak köszönhetően,  Gyönyörű Zsigmond táncos vőfély, a Kárpát-medencei Vőfélytalálkozók szervezője pedig rigmusaival kacagtatta könnyesre a jelenlévőket. Hosszas mérlegelés után — hiszen csak 1–1 pontnyi különbségek adódtak — a zsűri is meghozta döntését: a versenyt a Bélhurut Sebészet csapata nyerte, a Zöldlevelű Kolbászmesék (a megyei múzeum csapata) lett a második hagyományos falusi asztalterítésével, a harmadik pedig a nagykárolyi Együtt-Egymásért AISEE csapat lett, akik teljesen elvarázsolták a zsűrit a belőlük áradó „egészséges, emberi érzésekkel”. A Mesterségem címere és a Legszelídebb csapat elismerést az Eagle Bikers kapta, a Csini Csinosak lettek a Legsármosabbak s versenyben az ötödikek, a Transilvania Broker bizonyult a legkreatívabbnak, a Politikai Disznóságok Politi-kus-sokk díjat kaptak — senki nem távozott üres kézzel. S a támogatók, azaz a Communitas Alapítvány és a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ is elégedetten summázhatta: nem akármilyen esemény megszervezéséhez nyújtottak segítséget.

Szabó Kinga Mária