Hagyományos szüreti mulatság volt a Szejke-tanyán

Megszervezte hagyományos szüreti mulatságát a Borókagyökér Egyesület, melyen 40 gyerek vett részt. Az esemény célja a népszokások megismertetése, a hagyományok felelevenítése volt.

Körülbelül 40 gyerek kapcsolódott be szombaton a szatmárnémeti Borókagyökér Egyesület szervezésében tartott hagyományos szüreti mulatságba. Az egész napos foglalkozások során a kicsik betekinthettek a szőlőszedéssel, illetve a borkészítéssel kapcsolatos népszokásokba, este pedig a szüleikkel együtt hagyományos szüreti bálon vehettek részt a Nagyréten levő Szejke-tanyán. A déli gyülekező után Dobrácsapátiban szedtek szőlőt, valamint a bálterem díszítéséhez szükséges venyigét az egyesület egyik tagjának telkén. A leszedett szőlőből a mustot a tanyán — a hagyományokat követve — a lányok taposták ki. A szatmári népviseletbe öltözött taposók között volt, aki mezítláb állt neki, és volt, aki zacskót húzott a lábára, a munkához kedvet pedig népdalénekléssel csináltak maguknak. Eközben házi kenyeret sütöttek kemencében, bográcsos is főtt, és készült a töltött káposzta vacsorára. A bor Bölönyi József szászrégeni gazda receptje alapján készült. Amint Bölönyi Csabától, a recept kidolgozójának fiától megtudtuk, a nedű különlegességét az adja, hogy a kocsányról lefejtett szőlőszemeket tesznek a mustba, ettől lesz édes és erős a bor, valamint így kapja finom aromáját. A must egy része hordóba került, a gyerekek számára pedig egy-egy, névre szóló üvegbe töltöttek belőle, melybe gumidugó, illetve ezen átszúrt kotyogó került, hogy a forrás során keletkező gázok távozhassanak. Az esti bálon, melybe a felnőttek is bekapcsolódtak, a Röpike együttes kezdte a táncot, a kicsik pedig — akik közül sokan vettek részt az egyesület nyáron tartott kézműveshetén — gyakorolhatták a korábban tanult néptáncokat. Szépségversenyt is tartottak a mulatozók között: felnőtt kategóriában a nők közül megválasztották a venyige szépét, míg a férfi kategória győztese a szőlőtőke sármja címet nyerte el. A gyerekeknél a legszebbnek választott lány a csőszkirálynő, a legjóképűbb fiúcska pedig a csőszkirály címet tudhatta magáénak, míg a nyertes lány udvarhölgye a fürtöcske, a fiú udvaronca pedig a fürtös titulust kapta meg. Kilicitálták a gyerekek által készített szőlőkoszorút, és tombolasorsolás is volt, melynek nyereménytárgyait a Caritas ajánlotta fel. A bálon egyébként a gyerekek látták el a csőszök feladatait, és akit harmadszor is szőlőlopáson értek, attól zálogot vettek, melyeket népi mondókával vagy egy népdal eléneklésével lehetett kiváltani. Amint Dávid Attila szervezőtől megtudtuk, hagyományteremtő szándékkal tartották a szüreti mulatságot, melynek fő célja a magyar népszokások megismertetése, továbbéltetése. „Erre utal az egyesületünk neve, a Borókagyökér is: gyökereket akarunk adni a gyerekeknek, meg akarjuk velük ismertetni a hagyományainkat, hogy ezek ne vesszenek el” — fejtette ki, hozzátéve, hogy a névválasztás során azért döntöttek a boróka mellett, mert ez képes egy sziklaszirten is gyökeret verni, manapság pedig oly mértékben szorultak háttérbe a népszokások, hogy szívós munka kell ahhoz, hogy átmentsük őket.

Babos Krisztina