Hagyományosan gazdálkodnak

A pusztadaróci földtulajdonosok nem társulnak és nem hoznak létre egyesületeket, kisgazdaságokat működtetnek még akkor is, ha ez több szempontból hátrányosan érintik őket.

Pusztadarócon nem pályáznak a gazdák mezőgazdasági támogatásokra — tájékoztatott Vincze Sándor alpolgármester. Régebben volt egy pályázati lehetőség, ami kedvezett a fiatal gazdáknak, főként azoknak, akik zöldségtermesztéssel foglalkoztak, de ennek az volt a feltétele, hogy létre kellett hozni egy céget. Amikor az emberek megtudták ezt, visszaléptek. Továbbra is foglalkoznak zöldségtermesztéssel — főként uborkával —, de nem hivatalosan. A nagy kultúrában alakult néhány cég, itt nem lehet nem hivatalosan működni, mert két hektár felett kell adót fizetni (az elmúlt évben hektáronkénti 74 lejt), az összeget a megyei tanács szabja meg. Az a gazda, aki például ötven hektár földet művel meg, a vetőmag, vegyszer vagy bármi megvásárlásakor visszaigényelheti az áfát. A mezőgazdasági termékeket felvásárló cégek is a hivatalos felvásárlási formát biztosító termelőket választják partnerként. A pusztadaróciak nem akarnak se társulásba, se egyesületbe tömörülni, nem értik meg, hogy ma már nem lehet kis területeken hatékonyan gazdálkodni. Az elmúlt év őszén probléma volt a kukorica értékesítésével, nagyon sok kukorica termett, de be voltak zárva az átvevőközpontok. Pusztadaróc községben még mindig nagyon sok kukorica van a határban. Az átvevőközpontok 55 banit kínálnak egy kilogramm olyan szemes kukoricáért, aminek tizennégy százalékos a nedvességtartalma. Ilyen minőségű kukorica nincs, jobb esetben 4,6 banit kapnak a gazdák egy kilogramm szemes kukoricáért. Jól fizették viszont a repcét (egy kiló 1,40 lej) és a napraforgót (egy kiló 1,30 lej).

Vincze Sándor úgy látja, hogy nem jelentenek konkurenciát a Magyarországról behozott termékek, ugyanis az átjárhatóság miatt alig van különbség a helyi és a határon túlról hozott termékek ára között. Sőt, azok az itteni mezőgazdászok, akik rendelkeznek céggel, ugyanúgy el tudják adni termékeiket magyarországi felvásárlóknak is. A magyarországi mezőgazdászok mindig kapnak valami többletet a romániaiakhoz képest. Például ha a napraforgómagnak magasabb az olajtartalma, mint amennyi az ár megállapításakor meg van szabva, akkor azért többet fizetnek. Egy magyarországi cég nemrég tárgyalt Pusztadaróc környékén működő mezőgazdasági cégek képviselőivel, és közölte, hogy ha egy bizonyos fajta napraforgót termesztenek, akkor az ár mellett tonnánként harminc euró pluszt adnak, három tonna után van kilencven euró pluszban, amiből ki lehet fizetni az aratást. A cég előre adja a vetőmagot és a vegyszereket — ezek nem drágábbak, mint más hibrideknél, a technológia sem különbözik —, amit majd levon a felvásárlási árból, magyarázta Vincze Sándor.

Elek György