Hajnal Akar Lenni, immár 23. alkalommal

Nagykároly volt a helyszíne a Hajnal Akar Lenni nemzetközi Kárpát-medencei népdaléneklési verseny 23. kiadásának. A megmérettetésre a világon bárhol élő magyar, nem hivatásos népdalénekeseket várták, s érkeztek is szép számmal. Erős volt az idei mezőny is.

Péntek délután vette kezdeté, a Hajnal Akar Lenni (HAL) nemzetközi Kárpát-medencei népdaléneklési verseny elődöntője. A pénteki versenynapra 33-an jelentkeztek, s az énekesek korhatára széles skálán mozgott: 12 évestől 60 évesig voltak énekesek, akik minőségi szinten szólaltatták meg népdalainkat. Nem volt könnyű helyzetben a zsűri, amelyet ismét elismert szakemberek alkottak: a csíkszeredai Roth Györfi Erzsébet népdalénekes, zenepedagógus, Maczkó Mária, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, Emerton- és Magyar Örökség-díjas énekművész, a búzásbocsárdi Boros Erzsébet népdalénekes, egykori HAL-győztes, a délvidéki Kanalas Zsófia zenepedagógus, a budapesti Birinyi József, a Magyar Kórusok Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének (KÓTA) társelnöke, népzenekutató, a gyímesfelsőloki Antal Tibor népzenész, egykori HAL-győztes.

A versenyre jelentkezhetett bárki, aki betöltötte a 12. életévét, felső korhatár viszont nincs. Minden versenyző két népdalcsokorral, vagy egy balladával és egy népdalcsokorral nevezhetett be. A szervezők kérése az volt, hogy a jelentkezők törekedjenek régi stílusú népdalokból meríteni. Javasolták továbbá, hogy a területi, regionális, országos népdaléneklési versenyek minősítettjei jelentkezzenek a Kárpát-medencei megmérettetésre, ebben az esetben viszont közölni kellett, milyen versenyen, milyen eredménnyel végzett a jelentkező.

A szombati döntőre 15 énekes jutott tovább. Mennyire van megelégedve a HAL idei versenyzőinek felkészültségével, mit gondol a Szatmár megyei énekesekről? — többek között ezeket a kérdéseket tettük fel Birinyi Józsefnek, a zsűri elnökének, akit egyúttal arra is kértünk, értékelje a megmérettetést.

„Nagyon színvonalas volt az idei verseny, melyre a Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek versenyzők, talán Felvidékről nem jött csak énekes. Jöttek versenyzők Délvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Partiumból, Magyarországról, tehát szinte átfogja a Kárpát-medence egészét az ideérkező versenyzők széles skálája. Külön öröm számunkra, hogy az idősebb korosztályba tartozó énekesek is vették a fáradtságot és eljöttek a versenyre. Volt az elődöntőben olyan énekesünk, aki Budaörsről érkezett, s a hatvanon túliak korosztályát erősítette. Fontos, hogy a felcseperedők látják a példát, és viszik a stafétát tovább, belenőnek, belenevelődnek a népzene világába. Ma, amikor a hagyományos közösségek többsége megszűnik, megszűnő félben van, vagy már megszűnt, intézményes keretek között lehet a hagyományt, az ismeretet átadni, és ha ilyen élménnyel tolmácsolják ezt az örökséget, mint ahogy tették itt a versenyzők által képviselt különböző generációk, akkor bizakodhatunk abban, hogy ez a hagyomány tovább él. A Hajnal Akar Lenni verseny már önmagában rendkívül jelentős, hiszen a legjobbak jönnek ide, s a verseny fémjelzi a Kárpát-medence népdaléneklésének, hagyományőrzésének színvonalát. Ha végignézzük a verseny korábbi és idei kiadásának győzteseit, akkor azt látjuk, hogy jó néhányan vannak, voltak köztük olyanok, akik meghatározóvá váltak a műfajban. Mérföldkövek azok, akik itt dobogóra állhattak, s nem csak ők: mindazok, akik a HAL történetében helyezést értek el. Ha hivatásukká válik a népdaléneklés, a HAL döntősei bármikor megállják helyüket ezen a területen. Nagyon örülök, hogy Szatmár és Partium is képviselteti magát, s minden eddiginél színvonalasabban van képviselve ez a tájegység a versenyen, hiszen szatmárnémeti és mezőfényi döntősök is voltak idén. Általában ez a része a Kárpát-medencének sokkal inkább polgárosodott rész volt, ennek folyománya, hogy itt a zárt, hagyományos falusi közösség kevésbé volt jellemző, mint mondjuk Moldvában, Székelyföldön vagy a Mezőség néhány területén. Ez a polgárosodás az oka annak, hogy a hagyomány itt nem annyira organikusan élt. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt, hiszen gyűjtemény is megjelent a környékbeli népdalokról. Vannak itt értékes dalok, vannak nevezetességek, és úgy gondolom, hogy a térséget képviselő versenyzők remekül megállták a helyüket” — mondta el Birinyi József.

A nyertesek

A XXIII. HAL eredményhirdetését megelőzően Birinyi József a zsűri elnöke minden versenyzőnek átadott egy részvételi oklevelet, majd a KÓTA-minősítések és Arany Páva minősítési fokozatok kiosztására kerített sort. Különdíjat vehetett át: az Erdélyi Virtuális Antikvárium és Könyvesbolt részéről: Szakács Imelda Melina, Henter Hanga Napsugár, Jaskó Anita. Az első helyezettnek különdíjat ajánlott fel a Borókagyökér Egyesület, míg a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület pénzjutalomban részesítette Mesaros Amandát.

A HAL idei kiadásának dobogósai: harmadik helyen végzett a Pálházáról érkezett Tóth László, második helyen végzett a Nováról érkezett Gubinecz Ákos, valamint a szabadkai Lepár Krisztina. Míg a versenyt a jászárokszállási Kovács Zoltánné Lajos Krisztina nyerte meg. A közönségdíjas a szatmárnémeti származású, jelenleg Budapesten élő Bodó Emese lett. Az énekesek díját Gubinecz Ákos vehette át. A Szatmárnémetit képviselő Mesaros Amanda 5. helyezést ért el, míg a mezőfényi Csizmár Bernadette 13. lett. A résztvevőknek emellett Csirák Csaba is könyvcsomagokat adott át, a verseny társszervezője, a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság nevében.

A verseny nagyszabású és hangulatos gálaműsorral ért véget, aminek a Nagykárolyi Művelődési Központ volt a helyszíne.

Tőtős Tímea