Hajnalig ropták a táncot Halmiban

Messzire eljutott a majd' másfél évtizedes múltra visszatekintő halmi tavaszváró RMDSZ-bál híre: Szatmárhegyről, de még Csengerből is érkeztek a mulatozni vágyók — a tombola fődíjai „hazai pályán” maradtak.

A történelem ismétli önmagát — míg egyes helyeken csak néha, addig Halmiban s főleg a tavaszváró bál alkalmával mindig: ki lehetett volna akasztani a „Megtelt” feliratú táblát az egyébként igazán tágas halmi kultúrházban, ahol pénteken este több mint százötvenen gyűltek össze az RMDSZ hagyományos télűző-utónőnapi mulatságára, amelyre nem csupán a helybéliek és a környező településekről is szép számban váltottak belépőt, de még Szatmárhegyről és Csengerből is érkeztek vendégek. Zajti Rajmondnak és Csorvási Mihálynak, azaz az Amulett együttesnek köszönhetően már a bál első perceitől nagyon jó hangulat és pergő ritmusok domináltak, s a jelenlévők korosztálytól függetlenül ropták is a táncot fáradhatatlanul, csak néha-néha tartva szusszanásnyi pihenőt, hogy a jóféle halmi borokkal és pálinkákkal koccintsanak s kívánjanak jó egészséget egymásnak, illetve amíg elfogyasztották a finom, ízletes és bőséges, levesből, sültből és természetesen süteményből álló vacsorát. „Már megint feszegetjük a terem falait” — summázta örömmel Incze Lajos polgármester, aki természetesen ez alkalommal sem feledkezett meg a kedves gesztusról, és Magyar Lóránd képviselővel közösen a bálozó hölgyeknek egy-egy szál virágot átnyújtva köszöntötte a szebbik nemet. Az idei mulatságról sem hiányoztak a különleges tombolanyeremények, amelyeket természetesen nagy örömmel és nagy nevetések közepette vettek át a boldog nyertesek. Fortuna kegyeltjei fakanáltól kezdve sodrófán és kefén keresztül számtalan különleges nyereménytárggyal gazdagabban indultak hajnalban otthonaik felé; a tombola sivalkodó fődíjai — egy malac és egy porszívó — „hazai pályán” maradtak, előbbi egy kisbábonyi, utóbbi egy halmi háztartást gazdagít.

A vidám hangulatú mulatságon a legkisebbtől a legidősebbig mindenki nagyon jól érezte magát, s fáradhatatlanul táncolta végig az éjszakát — olyannyira fáradhatatlanul, hogy a zenészek bő kétórás ráadással „megnyújtották” az eredetileg tervbe vett programot, s az utolsó bálozók jóval hajnalhasadás után vetettek véget a mulatozásnak.

Szabó Kinga Mária