Hajózhatóvá tehető a Szamos

Technikailag kivitelezhető a Szamos huszonkét kilométeres szakaszának hajózhatóvá tétele, derült ki a március 5-i projektzáró konferencián. Már csak pénz kellene a kivitelezéshez.

Magyarország szomszédos megyéjében már 2007 óta készen van egy hajózhatósági tanulmány, amihez gyakorlati formában a tegnapi zárókonferencia során csatlakozott Szatmár megye, egy hasonló céllal elkészített projekttel.

A Szamos hajózhatóvá tehető, vonták le a következtetést a szakemberek tegnap, azonban a magánszféra bevonására mindenképpen szükség van ahhoz, hogy száz év elteltével újra vízre ereszthessék az első szamosi hajót.

Átfogó tanulmány

Közel száznegyvenezer eurót fordítottak a projektben részt vevők arra, hogy a folyó hajózhatóvá tételének lehetőségeit megvizsgálják, nemcsak közvetlenül, hanem tájrendezési, ökoszisztémai és vízrajzi szempontból is. Azaz nemcsak arra voltak kíváncsiak az elmúlt közel egy évben, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy újra hajózható legyen a Szatmárnémetit átszelő folyó, hanem hogy ez mennyire befolyásolja a folyó és árterének állat- és növényvilágát, a meglévő infrastruktúrát.

Sétahajókázás

A projekt nem túloz, hiszen nem nagy méretű hajók számára tervezi használhatóvá tenni a folyómedret, a megállapítás szerint a kisebb méretű, 40-50 személy befogadására képes, 70-80 centiméteres merülésű sétahajók számára lenne használható a Szamos medre a tervezett 22 kilométeres szakaszon, a romániai Szatmárnémeti és a magyarországi Csenger között.

A szakemberek foglalkoztak a kikötők helyzetével is, ebből kettőt látnak kivitelezhetőnek Szatmárnémetiben — mindkettőt a folyó jobb partján. Egy kikötő a régi, az ártérben működtetett strandnál lehetne, a másik helyét pedig a vashíd szomszédságában találták meg.

Turisztikai fellendülés

A zárókonferencián elhangzott, a hajózható Szamos sok egyéb tevékenységet is az ártérre vonzana, más vonalon is fellendítve ezzel a szabadidő-eltöltési lehetőségeket.

 Princz Csaba