Hálaadó szentmise a Székesegyházban

Szombaton hálaadó szentmisét tartottak a szatmárnémeti Székesegyházban, amelyen részt vett Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. A résztvevők megkoszorúzták Hám János szobrát, melynek elkészültét a Magyar Kormány is támogatta.

A szatmárnémeti római katolikus Székesegyházban tartott hálaadó szentmisén Nm. és Ft. Schönberger Jenő megyéspüspök szentbeszédében a miniszter és a püspök munkáját hasonlította össze. A miniszter szó szolgát jelent, a miniszter szolgál, akár a püspök. Jézus az utolsó vacsorán azt mondta a tanítványainak, hogy ezentúl nem lesznek szolgái, hanem barátai, mert mindent, amit hallott az atyától, azt tudtul adta nekik. Minden szeretet, ami elindul, vissza akar találni — jegyezte meg a püspök. A barátsággá érlelődő szeretet, a szülő és gyerek és a házastársak szeretete azon a barátságon keresztül kellene összekapcsolódjon, amelyen összekapcsolódott Jézus és a tanítványok szeretete. Az ilyen szeretetből alakul ki egy nemzetet megtartó barátság.

A Hám János-szobor előtt Schönberger Jenő a néhai püspök városépítő tevékenységéről beszélt. Hám János olyan püspök volt, amilyet ajándékba szokott adni az Isten azoknak, akiket szeret. Nem akkor nagy az ember, amikor sokat alkot, hanem akkor, amikor ő maga beérett igazi emberré. Hám János nem csak a kőbe vésett örökséget fejezte be, hanem az ő lelke építését is.

Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője kedves testvéreknek szólította a résztvevőket. Minden ember meg kell találja az életében azt a helyet, ahol alkothat. Ott tud az ember igazán alkotni, ahol otthon érzi magát. Hám János otthon volt Szatmárnémetiben. Jó látni ebben a városban, hogy a magyarok otthon vannak — emelte ki a miniszter. Addig van magyar jövő, ameddig itt magyar nyelven imádkoznak és szólnak egymáshoz az emberek. Ez a hely a szatmárnémeti magyarok otthona, ehhez kell ragaszkodni. A miniszter a romániai magyarok általános problémáira is kitért. Újra vizsgázik a jogállam — hangsúlyozta. A korrupció-ellenes harcra hivatkozva visszaállamosítják a már jogosan visszaszolgáltatott egyházi javakat. Vele vizsgázik az erdélyi magyarság, a kérdés ugyanaz, mint ami eddig is volt az elmúlt évszázadokon át: lesz-e elegendő erő és bátorság, hozzáértés és ügyesség, hogy megharcoljuk a harcunkat. Lesz-e elég összefogás, kitartás, hogy megharcoljuk a szükséges politikai csatákat a világ színpadain? És ami legfontosabb: lesz-e elegendő hit és szeretet, hogy folytassuk az utat, amit be kell járni. Érdemes küzdeni ezekért a gyerekekért, a közös életükből fakadó megmaradásért, gyarapodásért. Nem szolgalelkűnek kell lenni, hanem a szolgálat lelkületével kiállni a jogainkért, a közösségünkért úgy, hogy a szeretet és az összetartozás vezessen bennünket.

Ádámkó István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója az útkeresés nehézségeiről beszélt, megemlítette, hogy a szatmári fiataloknak vannak példaképei. Méltatta Reizer Pál néhai püspök érdemeit, aki a rendszerváltás után úgy döntött, Hám János nevét vegye fel az alakuló iskola. Az ünnepi beszédek után Maskulik Dávid szavalta el Babits Mihály Zsoltár férfihangra című versét, majd megkoszorúzták Hám János szobrát. Énekelt az iskola gyermekkórusa.

Elek György