Hamisított termékek korát éljük

Adidas vagy Abidas — évente 5,5 milliárd lej veszteséget okoznak Romániában a hamisított és kalóztermékek. A legelárasztottabb területek a ruha és cipő, a luxuskozmetikumok, játékok, de egyre több a hamis telefon, alkatrész és a gyógyszeripari termék is.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) a hamisítás elleni világnap (június 6.) alkalmából mutatta be legfrissebb összesítését, amelynek értelmében Romániában évente 5,5 milliárd lejnyi kárt okoznak a piacra kerülő hamisított és kalóztermékek — az összeg a leginkább érintett 11 kereskedelmi ágazat (kozmetikai és testápolási cikkek, ruházati cikkek, lábbelik és kiegészítők, sportcikkek, játékok és játékszerek, ékszerek és órák, kézitáskák és bőröndök, zenei felvételek, szeszes italok és borok, gyógyszerek, növényvédő szerek, valamint okostelefonok)

eladásának 17,2%-át teszi ki. Persze a hamisítás nem csak hazánkban, de Unió-szerte komoly problémát okoz, s ezekben az ágazatokban összesen 468 000 munkahely megszűnéséhez vezethet, mert a jogszerűen működő gyártók kevesebb terméket állítanak elő, mint amennyit hamisítás nélkül előállítanának, és így kevesebb munkavállalót alkalmaznak. Az EUIPO második alkalommal mérte fel a hamisítás és kalóztevékenység gazdasági hatásait ágazati szinten, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogsértéseknek leginkább kitett, fő gazdasági ágazatokban, s az összesítés szerint az első, 2018-as felmérés óta uniós szinten mindenhol enyhén csökkent az éves elmaradt forgalom — két ágazat kivételével: a ruházati cikkek, lábbelik és kiegészítők, valamint a kozmetikai és testápolási cikkek terén. Előbbi ágazatban Romániában évente 949 millió lejnyi (az eladások 15,6%-a), utóbbiban pedig 310 millió lejnyi (az eladások 11,8%-a) veszteséget okoznak a hamisítványok — ám míg a ruhák, cipők, kiegészítők esetében a termék alapanyaga nem vagy csak nagyon ritkán veszélyes az egészségre, a kozmetikumok, testápolók, parfümök esetében már más a helyzet, hiszen nem lehet tudni, mi van az üvegekben. A legjobb esetben csak illatanyagokkal ellátott víz, de sajnos nem ritka a veszélyes hatású káros anyag, mint ahogy az állati eredetű vizelet sem. Bár az utánzatok rendszerint silány minőségű termékek, de egyre gyakoribb, hogy a hamisítvány a megtévesztésig hasonlít az eredeti parfümre, „csak” az ára jóval alacsonyabb — ilyenkor épp az alacsony ár kelthet gyanút, hiszen a minőségi illatszerek a viszonylag drága fogyasztási cikkek közé tartoznak, s a parfümhamisítók az árérzékeny vásárlók igényeit igyekeznek megcélozni. És persze nem kevésbé veszélyesek az egészségre a hamisított szemfestékek, krémek, körömlakkok, testápolók, amelyek a bőrön keresztül egyenesen a szervezetbe juttatják a káros kémiai anyagokat és baktériumokat — ráadásul a vásárló akkor is ki van téve az átverésnek, ha online shopból rendel, és nem közvetlenül a hivatalos márkaforgalmazó weboldaláról.

Kicsit, de csak kicsit más a helyzet a hamisított ruhákkal, cipőkkel és sportfelszerelésekkel, amelyekből elképesztő mennyiség található meg nemcsak a piacokon, kisüzletben, de elegáns belvárosi butikokban is — igaz, ott már magasabb minőségűek a hamisítványok, míg a standon vagy üzletsori kisbutikban, ha nem is nagyon olcsón, de eléggé decens áron eladásra kínált tornacipőről alig hiszi el valaki, hogy eredeti Nike, Puma, a melegítő pedig eredeti Adidas. Ennek ellenére Szatmárnémetiben például az elmúlt hónapokban a legtöbb hamisított márkajelzésű ruhát és cipőt (összesen több mint 3000 darabot) ezekben a piacok környéki kisboltokban, üzletsori kisbutikokban foglalták le a gazdasági rendőrség razziázó dolgozói.

Szabó Kinga Mária