Harmincezer olvasó a Megyei Könyvtárban

A Szatmár Megyei Könyvtár dolgozói minden eszközt felhasználnak, hogy a könyvtárba vonzzák az olvasókat, sajnos azonban egyre kevesebben érdeklődnek a nyomtatott könyv iránt, a fiatalabb korosztály inkább az interneten gazdagítja olvasmányélményeit.

Paula Horotan, a Megyei Könyvtár kapcsolattartásért felelős osztályának vezetője elmondta, hogy a könyvtáruknak jelen pillanatban harmincezer olvasója van, az olvasók 62,5 százaléka diák, 9,9 százaléka értelmiségi, 6,8 százaléka gyerek, 6,4 százaléka egyetemista, 5,8 százaléka nyugdíjas, a többi más kategóriákba sorolható. Korosztályokra felosztva, 14–25 év közötti: 43,6 százalék, 14 év alatti: 30,6 százalék, 26–40 év közötti: 12 százalék, 41–60 év közötti: 9,6 százalék, 61 év feletti: 4,2 százalék. A 6 év alatti gyerekek kedvenc könyvei: Garfield, Shrek, Kung Fu Panda. A 7 és 10 év közöttiek állatokat, növényeket, valamint földrajzi, történelmi és mitológiai képeket tartalmazó albumokat keresnek. A gimnazista gyerekek főleg a kitalált személyekről szóló meseszerű történeteket kedvelik, mint amilyen a Harry Potter, a Goosebumps, a Justin Somper stb.

Nagyon sok gyerek keresi a kölcsönző részlegen a házi olvasmányokat, a középiskolások és az egyetemisták viszont a pszichológiai, pedagógiai, szociológiai, filozófiai, egészségügyi, vallási és jogi szakkönyvek iránt érdeklődnek. A felnőtt korosztály a szerelmes regényeket, az útleírásokat, az életrajzi könyveket keresi, de sokan érdeklődnek a természetgyógyászattal, a mezőgazdasággal, a gyümölcstermesztéssel, az állattartással, valamint a gasztronómiával foglalkozó kiadványok iránt. A könyvtár olvasótermében nagy népszerűségnek örvendenek a helyi és az országos napilapok és folyóiratok. Sok az internetező, és egyre többen veszik igénybe a biblionetet.

Veszélyek

Angela Câmpian, a Szatmár Megyei Könyvtár igazgatója szerint nem lehet előrelátni a könyvtárak sorsát. Az idősebb korosztály az, amelyik még olvas szépirodalmat és tudományos kiadványokat, a mai gyerekek másféle érdeklődésűek. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy a harmincas-negyvenes éveikben járó szülők nagy része már a televízión nőtt fel, többségük olyan értékrenddel rendelkezik, ami nem igazán példaértékű. Olvasmányélmény nélkül viszont egyetlen komoly szakmában sem lehet előre haladni. A mai kultúrában nem a betű, inkább a kép jut vezető szerephez. Ezt úgy is nevezik, hogy: „a vizualitás terrorja”. Ennek egyik következménye az, hogy az olvasás mint emberi tevékenység kezd háttérbe szorulni, életünk egyre nagyobb részét éljük le képernyők előtt: legyen ez a televízió vagy a számítógép. Egyre inkább ábrázolható, megjeleníthető adatszerűségében, dokumentumszerűségében ismerjük meg a világot, aminek az a hátulütője, hogy a megismerési folyamat „besűrűsödik”, lerövidül, nincs idő arra, hogy az új ismeret leülepedjék a befogadó szubjektumban, és így a befogadó magáévá tudja tenni azt a világot, amit az olvasmányélménye feltár, hanem a világ tulajdonképpen az ember retináján keresztül tör be az agyába, és ott uralkodni kezd, szinte ellenőrizhetetlenül. Ez a fajta ellenőrizhetetlenség komoly probléma, tudniillik egy óriási manipulációnak lehet az előkészítője. Na de van itt egy kis gond — tette hozzá az igazgató. Igaz, hogy a tömegkultúra világában élünk, és a tömegeket könnyű maszlaggal megetetni, de teljesen kiszámíthatatlan az, hogy ha ezek az információk éveken, évtizedeken át lerakódnak a befogadókban, milyen hatást fognak majd kiváltani. Az is megtörténhet, hogy megváltozik az emberi gondolkodás szerkezete a vizualitás túlsúlyra jutása miatt, kialakul egy olyan képiség, ami megváltoztatja majd a gondolkodás rendszerét. Egy dolog egészen biztos, hogy az ember nem hagyja magát. Az ember szabadságharcosnak született, s eddig a könyvek segítették ennek a képességének a kiélésében. A beláthatatlan veszély abban rejlik, hogy nem tudhatjuk, mi lesz ennek a vége. Mi történik akkor, ha a képi gondolkodás hatására módosul az agyfelépítés is? Ez egy nagyon bonyolult dolog, egy biztos, hogy a Gutenberg-galaxistól valóban el lehet búcsúzni. A kérdés az, hogy az új képiség világa milyen irányba fog lecsapódni az emberi gondolkodás történetében. Nagyon fontos, hogy az ember tudjon ellenállni, tudjon alkalmazkodni és a gondolkodás által még szabadabbá válni. Erről az ember nem fog lemondani — zárta mondandóját az igazgató.

Elek György