Három napig utcazene szállt a városon át

A régi főtértől a Szamos-ártérig változatos zenével, látványos attrakciókkal, ételekkel és italokkal, zenekedvelőkkel és bámészkodókkal volt tele Szatmárnémeti a hétvégén, három nap elteltével mára virradó éjjel ért véget az Utcazene Fesztivál.

Lassan nem lesz elég a két városközpont az Utcazene Fesztivál programjai számára. Míg tavaly öt színpadon huszonöt fellépő több mint száz egyedi előadása várta a közönséget, addigra idén hét színpadon fellépő hetven művész több mint százhúsz előadása volt a szervezők ajánlata. Egy nagyon jól elképzelt „utcazene-folyosót” alakítottak ki, a két városközpontban és a közöttük lévő sétálóutcán lépten-nyomon akadt valami nézni vagy hallgatni való azok számára, akik elindultak a rendezvényhelyszínek között. Változatos kínálatot kaptak azok is, akik nem kezdtek el sétálni, hanem egy színpadnál letelepedve szerettek volna minél több élményhez jutni; a program úgy volt összeállítva, hogy minden művész minden színpadon fellépjen, nem kellett a helyszínek között vándorolni, helybe jöttek az előadók. Egyedül a művészeti múzeum utcáján létrehozott Street Beats Hops & Beats színpad jelentett állandóságot a változatosságban, itt csak elektronikus zene szólt, de hattól éjfélig itt sem volt szünet. Az egyik újdonsága volt ez az utcazene-fesztiválnak, korábban gépzene csak módjával volt fogyasztható; az egyedi élmény érdekében nem laptop és iPod dj-k álltak a keverőpult mögé, kizárólag bakelitlemezről lehetett zenét szolgáltatni a közönségnek.

A rendezvény másik újítása a gasztronómiához kötődik, a szervezőknek sikerült megtalálniuk a magyar street foodot, amit ugyebár a kortárs magyar vendéglátóipar oly régóta keres és próbál meg bevezetni a köztudatba. A lángost, a kürtőskalácsot és a kacsahúsos szendvicset tartották valamelyest a kategóriába illőnek, a hétvégi Utcazene Fesztiválon a kiflibe töltött szószos, zöldséges sörkolbász jelentette a magyar utcai kaját.

Utcazenészek mindenfelé

Nemzetközi jellege ellenére a helyiek szerepeltetésére is gondoltak a fesztivál szervezői, és ez nemcsak a szatmári fellépőkben nyilvánult meg, hanem a helyi ételekben és italokban is, a fesztivál több helyszínén is kapható volt a szatmárnémeti sörgyár HAB söre csapolt formában, és míg el nem fogyott, üvegbe palackozott Transylvania sört is ihattak a fesztiválozók.

Az idei utcazenének is lesz közönségdíjasa, várhatóan ma jelentik be a szavazás eredményét a szervezők. Minden fellépő kapott egy számot, ez alapján szavazhatott a rendezvény Facebook-oldalán minden néző arra a művészre, akinek a produkciója a leginkább tetszett neki. A zenészeknek lehetőségük volt „túlórázni” a siker érdekében, a fellépéseken kívüli időben megállhattak bárhol az utcán kedvelőkre szert tenni, és utcazenészekről lévén szó a kalapjukat is kitehették maguk elé a földre, így némi pénzre is szert tehettek. A házak tövében megálló és rázendítő muzsikusok előtt szépen gyűltek a nézők, a színpadok közötti útvonal ilyenfajta műsorszigetei tovább növelték azt a fajta élményfaktort, hogy az utcazene-hétvégén lépten-nyomon zenébe lehet botlani a városban.

Princz Csaba