Háromszáz évvel a telepítés után

Tudományos tanácskozás — neves történészek részvételével —, könyvbemutató és kiállításmegnyitó a dunai svábokról.

Csütörtökön a Szatmár Megyei Múzeumban az ulmi (Németország), a pécsi (Magyarország), az újvidéki (Szerbia), az országból pedig az aradi, a temesvári, a resicai és természetesen a Szatmár Megyei Múzeum muzeológusainak a részvételével szerveztek tudományos tanácskozást, melynek előterében a dunai svábok Szatmár megyébe telepítése óta eltelt 300 év számbavétele állt, nyelv- és hagyományőrzés szempontjából. Liviu Marta, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, majd a Szatmár Megyei Múzeum és a Dunai Svábok Múzeumának utóbbi tíz évben kifejtett közös tevékenységeiről beszélt. Christian Glass, a Dunai Svábok Múzeumának igazgatója is elismerően szólt a két múzeum közös munkájáról, majd ismertette azt az áprilisban elkezdett tervet, mely szerint turistautat szeretnének kiépíteni azok között a németországi, magyarországi, ukrajnai, szerbiai és szlovákiai települések között, ahova a szatmári béke után felső-dunai svábokat telepítettek. Előbb arra a kérdésre igyekeztek választ keresni, hogy milyen okok késztették azt a több mint négyszázezer embert, hogy elhagyja otthonát, és teljesen ismeretlen, távoli helyeken keressen új hazát, majd hozzáláttak annak felméréséhez, hogy mire jutottak ezek az emberek háromszáz év alatt.

Kiállítás és könyvbemutató

A továbbiakban bemutatták a „A dunai svábok a XVIII. században” című kiadványt, melynek román, magyar és német nyelven írt anyaga az áprilisban megtartott tanácskozáson elhangzott előadásokból állt össze. A ma 17 órakor nyíló kiállításon látható tárgyi emlékek egy népcsoport történelmét idézik fel és teszik érthetőbbé. A tegnapi tanácskozáson jelen volt és a mai eseményen is ott lesz Helmut Berner, a Szatmári Svábok Németországi Egyesületének elnöke.

Elek György