Hatodszor szerveznek szüreti fesztivált Dobrán
Október 19-én felpezsdül a dobraiak élete, ugyanis hatodik alkalommal kerül megszervezésre a szüreti fesztivál, számolt be Kurta-Tőtös Szabolcs dobrai református lelkipásztor, szervező.
„Dobra település első írásos említése 800 évvel ezelőtt, 1213-ban történt. Jövő szombaton erről is megemlékezünk majd” — tájékoztatott a szervező, akitől azt is megtudtuk, hogy több esemény helyszíne lesz Dobra, így a szüreti fesztiválon mintegy 150 meghívott vendég is jelen lesz a dobraiakon és a Dobráról elszármazottakon kívül. A rendezvény reggel 8 órakor bográcsfőző versennyel veszi kezdetét, majd 9 órakor egy workshop kezdődik Mezőgazdasági lehetőségek Dobrán címmel, melyen a helyi vállalkozók mellett Sógor Csaba EP-képviselő szólal fel. Ezt követően a meghívott vendégek lovas szekerekkel elmennek az új telepítésű szőlészetbe, majd a pincesort is megtekintik. A bográcsfőző verseny díjazására 13 órakor kerül sor. Idén sem maradhat el a hívogató: 12 órakor a fiatalok lovas szekeren körbejárják a falut, és mindenkit meghívnak az esti bálba.
Kettős ünnep
Szombaton ezúttal Dobrán találkoznak a történelmileg összetartozó református egyházközségek: Erdőd, Magyargéres, Dobra és Szatmárhegy képviselői. A találkozó ötlete 2011-ben született, a cél az volt, hogy ezek a gyülekezetek évente egyszer találkozzanak, emlékezve arra, hogy 1769-ben Erdődről gróf Károlyi Sándor és családja elűzte a református vallásúakat, azt követően, hogy betelepítették a helységbe a római katolikus svábokat, akiknek nagy részét az így kiürült házakba költöztették. A református magyarok a kitelepítést követően a szomszéd falvakba vándoroltak, így kerültek Erdődről Szatmárhegyre, Magyargéresre és Dobrára. Az ősökre emlékezve hozták létre 2011-ben a 4 gyülekezet szövetségét Erdődön. Az ünnepi istentiszteletre a dobrai református templomban kerül sor október 19-én, 15 órai kezdettel, melyen Rácz Ervin erdődi lelkipásztor hirdet igét, ugyanakkor köszöntőt mond Nagy Attila magyargéresi lelkész, a történelmi visszatekintést pedig a szatmárhegyi lelkipásztor, Kovács József biztosítja. Az istentiszteletet követően megkoszorúzzák a templomkertben található világháborús emlékművet, ahol beszédet mond Sógor Csaba, Czene Árpád, a magyarországi Cered polgármestere, Molnár Gyula, a szlovákiai Tajti polgármestere, Fekete Bertalan, Szopor község alpolgármestere és Suhó Zoltán dobrai iskolaigazgató. Ezt követően kerül sor egy kiállításmegnyitóra, ahol Kun Cecília, az Ars Longa Egyesület és a ceredi művésztelep vezetője tart beszédet. A cerediek mellett Tillinger István és társai is kiállítják alkotásaikat. A dobrai Petőfi Kultúrotthonban kulturális műsorral folytatódik a fesztivál, melyen fellép a dobrai Orgonác néptánccsoport, a dobrai leánykar, a tanári kar amatőr színtársulata, a citerazenekar és az ifjúsági csoport. Az est a 20 órakor kezdődő élőzenés bállal ér véget. „Ebben az évben Magyargéresről, Erdődről, Szatmárhegyről, Ceredről (Magyarország), Tajtiról (Szlovákia), Budapestről, Kazincbarcikáról (Magyarország), Garderenből (Hollandia) érkeznek vendégek. Örömmel számolhatok be arról, hogy idén bővült a támogatók száma, így a szervezésben a Dobrai Református Egyházközség, a Pro Dobra Egyesület, az Ars Longa Egyesület, a helyi RMDSZ-es tanácsosok, a dobrai RMDSZ-szervezet, illetve a dobrai pedagógusok vesznek részt” — összegzett Kurta-Tőtös Szabolcs.
