Hatvan minta a kálmándi borversenyen

Idén tizennegyedik alkalommal tartottak borversenyt Kálmándon szombaton. Sütő Imre polgármestertől megtudtuk, az elmúlt évekhez képest igen sok mintát neveztek a gazdák, hatvan bort kellett végigkóstolniuk az ítészeknek. A zsűrit neves borakadémikusok alkották.

Szombat délután a szokásokhoz híven népes közönség előtt kezdte meg a munkát a kálmándi borversenyen az öttagú zsűri. Idén rekordszámú mintát neveztek a mustrára, hiszen nemcsak kálmándiak, hanem a környék borosgazdái is képviseltették magukat. Az eseményen jelen voltak szilágypéri, csomaközi, börvelyi, lucăceni-i, nagykárolyi és természetesen helybéli gazdák is. Sütő Imre polgármester szerint a nagy népszerűségnek oka lehetett az is, hogy tavalyhoz hasonlóan idén is neves borakadémikusok alkották a zsűrit, a gazdák pedig kíváncsiak voltak, hogy a szigorú ítészek előtt hogyan szerepelnek boraik. Ebben az évben a zsűri elnöke Módos Péter, a Magyar Borakadémia (Budapest) tagja volt. Az ítészek között továbbá helyet foglalt Viniczai Sándor borakadémikus, szaklapíró, Horváth Csaba borakadémikus, főszerkesztő, Sira Mihály borakadémikus, valamint a helyieket képviselve Benze István Zoltán, a nagykárolyi Szent Orbán Borlovagrend elnöke. A zsűri munkáját és a borverseny lezajlását segítette Sălăgean Melinda községi jegyző, Vénig Zoltán agrármérnök, valamint Ritli Vilmos agrármérnök.

A benevezett 60 borminta között 51 fehérbor és 9 vörösbor volt. A zsűri szigorú pontrendszer szerint ítélte meg a borokat, ennek köszönhetően a környékbeli falvak borversenyeihez képest viszonylag kevés, mindössze 5 aranyérmes bor született a verseny végére. Ugyanakkor 17 bor ezüst minősítést, 23 pedig bronz minősítést kapott.

Módos Péter zsűrielnök szerint jobbak voltak a borok, mint az előző évben, és az általános színvonal is javult. Ennek oka lehetett, hogy jobb volt a tavalyi évjárat, ugyanakkor a gazdák is évről évre jobban odafigyelnek és jobban teljesítenek. A borakadémikus szerint erre a borvidékre jellemző, hogy alacsonyabb savtartalmú szőlőkkel dolgoznak a borosgazdák. Annak érdekében, hogy magasabb savtartalmú borokat kapjanak, a borász azt ajánlja, legalább egy-két héttel hamarabb szüreteljenek. A borász szerint a globális felmelegedés is hatással van a borászatra, általános tendencia ezért, hogy egész Európában legalább két héttel korábban szüretelnek, mint húsz évvel ezelőtt. Bár az itteni gazdák alkalmazkodnak a több száz éves hagyományokhoz, a jó borok érdekében érdemes figyelembe venni ezeket a változásokat.

A borok értékelése után lehetőség adódott a beszélgetésre is: a gazdák tapasztalatot cserélhettek egymással és meghallgathatták a zsűritagok tanácsait, javaslatait is.

Kinczel Tünde