Háztartásonként 1500 lej előny az EU-ból a briteknél

Minden egyes brit háztartásnak évente átlagosan csaknem háromezer font (1500 lej) anyagi előnye származik Nagy-Britannia EU-tagságából - áll a Brit Iparszövetség (CBI) hétfőn ismertetett átfogó elemzésében.

A 169 oldalas helyzetértékelés, amelyet a CBI hétfőn kezdődött éves kongresszusán tettek közzé - és amely alig burkolt figyelmeztetés a kormányzó brit Konzervatív Párt erősen EU-szkeptikus jobbszárnya számára - kimutatja, hogy a brit EU-tagságból származó nettó anyagi előny nemzetgazdasági szinten az éves brit hazai össztermék (GDP) 4-5 százalékára, 62-78 milliárd fontra tehető. Ez Északkelet-Anglia és Észak-Írország együttes évi gazdasági teljesítményével egyenlő. Ez háztartásonként évente háromezer, egy-egy brit állampolgárra számítva hozzávetőleg 1225 font anyagi hasznot jelent a CBI hétfői jelentése szerint.

A szervezet szerint megállapítható, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság előnyei messze felülmúlják a költségeket. A CBI tagsága körében elvégzett felmérés során a szövetség kötelékébe tartozó brit üzleti vállalkozások 71 százaléka számolt be arról, hogy Nagy-Britannia uniós tagsága összességében kedvező hatást gyakorol az üzletmenetre - áll a jelentésben.

A CBI szerint a brit gazdaságnak az unión belüli szabad munkaerő-áramlásból is haszna származik, mivel a brit vállalati szektor könnyebben hozzájut a szükséges képesítésekkel bíró munkavállalókhoz. A szervezet felmérésébe bevont tagvállalatok 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy üzletmenete szempontjából hasznos az uniós munkavállalók szabad beáramlása, és mindössze 1 százalék közölte azt, hogy számára negatív következményekkel járt a szabad munkaerő-áramlás.

A CBI hétfői jelentése hangsúlyozza, hogy ez nem csupán a nagyvállalatokra érvényes: a körkérdésre válaszoló kis- és középvállalatok 69 százaléka nevezte hasznosnak üzleti tevékenysége szempontjából azt, hogy más EU-tagállamokból is toborozhat szakképzett munkaerőt.

A CBI e megállapításai homlokegyenest szemben állnak a brit kormány részéről rendre elhangzó nyilatkozatokkal.

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök egy angliai autógyárban tett minapi látogatásán kijelentette: Nagy-Britanniában vannak olyan gyárak, amelyekben "a munkások fele Lengyelországból, Litvániából vagy Lettországból érkezett". "Nekik nem lehet szemrehányást tenni, ők csak dolgozni akarnak (...), nekünk mint országnak azonban erre nemet kell mondanunk" - fogalmazott a brit kormányfő.

Matthew Hancock üzleti és szakképzési ügyekért felelős helyettes államtitkár nemrégiben egy lapinterjúban kijelentette, hogy a brit vállalatoknak "kötelességük" hazai munkaerőt alkalmazni a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók helyett.

A kormányzó brit Konzervatív Párt vezető politikusai részéről az utóbbi hónapokban többször is elhangzott az az igény, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.

David Cameron miniszterelnök januárban bejelentette azt is, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében - várhatóan 2017-ben - népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy Nagy-Britannia kilépéséről, ha a Konzervatív Párt a 2015-ben esedékes parlamenti választások után is kormányon marad.