×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
15 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Helyben jár a biogazdálkodás

2018.06.29 - 07:37
Megosztás:
Helyben jár a biogazdálkodás

Az ökotermékek iparágát is érinti a munkaerőhiány, szkeptikusak a gazdák a baktériumtrágyákat illetően. A vegyszermentes termesztésről tartottak konferenciát tegnap Szatmárnémetiben.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Szatmárnémeti Regionális Irodája szervezésében került sor tegnap az I. Szatmári Öko- és Bioélelmiszer-ipari Konferenciára. Az eseményen szatmári és magyarországi termelők, gazdálkodók, mezőgazdászok, polgármesterek és civilek jelentek meg, tíz szakember és intézményvezető tartott számukra tájékoztató jellegű beszámolót arról, mit jelent ma a természetbarát gazdálkodás, milyen nehézségekkel küzd az ágazat, illetve hogy mire van igény az ezen a területen ügyködők részéről.

Nem tesz jót az ökogazdálkodásban tevékenykedőknek, és az ebbe az iparágba befektetni kívánó külföldiek szemében sem előnyös, hogy a gazdálkodásnak ezen a területén is szakemberhiány van, mutatott rá Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. igazgatója egy tegnapi konferencián. Az első ilyen tematikájú, határon átnyúló szervezésű rendezvényen Adrian Albu, Szatmárnémeti alpolgármestere aggodalmát fejezte ki a miatt a jelenség miatt, hogy Románia egyre szaporábban kezd a nyugati adalékanyagokkal nevelt zöldségeknek, gyümölcsöknek és húsáruknak egyszerűen csak felvevőpiacává válni. Daniela Culic, a Szatmár Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara vezetője arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a kezdő vállalkozásokat támogató StartUp program is egy lehetőség arra, hogy új romániai vállalkozások indulhassanak a bio- és ökotermékek gyártása kapcsán. Fodor Gábor, a GaboSpic Kft. vezetője a biofil mikrobiológiai komplex baktériumtrágyáról tartott előadást, amely helyrehozhatja a hosszú évek során műtrágyázással elsavasított vagy lúgosodott termőföldeket. Elmondta, hogy olyan új készítményekről van szó, amelyekkel szemben ugyanolyan szkeptikusak a gazdák, mint ötven évvel ezelőtt voltak az akkoriak a műtrágyával szemben. Pop Ioan, a Szatmár Megyei Hagyományos és Ökotermék Termesztők Egyesületének elnöke saját tapasztalatait osztotta meg az öko-gyümölcstermesztésről. A nagy tapasztalattal rendelkező agrármérnök a metszéstől a trágyázáson át a férgesedés elleni küzdelemig sok témát érintve látta el tanácsokkal a résztvevőket. .

Általános vélemény volt, hogy manapság nehéz és költséges a vegyszermentes gazdálkodás, szinte lehetetlen felvenni a versenyt az adalékanyagokkal, mesterséges színezékekkel, műtrágyával operáló tömegtermeléssel szemben. Adrian Albu, Szatmárnémeti alpolgármestere köntörfalazás nélkül kijelentette: a haszon utáni hajsza miatt jutott oda az agrárium, hogy adalékanyagok nélkül el sem tudja képzelni a termesztést, az olcsóság és a mennyiség hajszájába belekeveredett hipermarket-beszállítókkal kell felvenniük a versenyt a természetességet szem előtt tartó, kis léptékű termék-előállítóknak. Százmillió eurós tőkével megtámogatott multinacionális cégek teszik tönkre a hazait és a háztájit, jelentette ki Albu, a magyarországi és a romániai kiskereskedelem egyaránt a nagyok nyomása alatt nyög.

Ioan Cioltean, a Szatmár megyei Mezőgazdasági Igazgatóság ügyvezetője nem látja értelmét a kevés takarmányból sok húst előállító, kémcsőben kikevert jószágoknak olyan körülmények között, amikor van elég termőföld az országban. Megműveletlen területből is van bőven az ország minden táján, folytatta az agronómus, nem vagyunk ráutalva arra, hogy génmódosított haszonállatokat neveljenek a gazdák, és ezek húsát egyék az emberek. Sajnos ma a romániai biotermelők sokkal inkább a szubvencióért, mint meggyőződésből csinálják, amit csinálnak, állította Cioltean.

Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatója felhívta a termelők figyelmét, hogy a Romániában hatályos kistermelővédő törvény azt mondja ki, hogy a nagykereskedés egységének ötven kilométeres körzetéből kell hogy beszerezze zöldség-gyümölcs készletének egy részét, nem limitálja a körzetet az országhatárig. Skapinyecz értelmezése szerint magyarországi cégek is beszállíthatnak például az olyan határhoz közeli bevásárlóközpontoknak erre hivatkozva, mint amilyenek Szatmárnémetiben vagy Nagykárolyban vannak.

Princz Csaba