Hinni és tenni az élet győzelméért

Húsvétot ünneplő keresztény Testvéreim!

Ilyenkor, tavasszal nem csak a minket körülölelő természet újul meg, hirdetvén, hogy „az Élet szent okokból élni akar” (Ady Endre: A Tűz márciusa), hanem az életünkbe beköszönő ünnep is megerősít bennünket az élet győzelmében a halál, az elmúlás felett.

Ilyen értelemben állítjuk és kérdezzük: a külső körülmény adott, a tanítás élő, de hogy állunk a mi lelkünkkel? Készen állunk-e a megújulásra, az örök élet üzenetének befogadására és megélésére?

Nekünk, 21. századi keresztény embereknek meg kell értenünk és meg kell élnünk azt a gondolatot, amelyet Soren Kirkegaard dán filozófus így fogalmazott meg: „Krisztust nem bámulni, hanem követni kell.”

A hét első napján Jézus sírjához érkező asszonyok látván az üres sírt megrémültek, de a következő pillanatban már hangzott feléjük a biztatás: Ne féljetek! Menjetek el, és mondjátok el az ő tanítványainak, hogy Jézus él!

Kedves keresztény Testvéreim! Az első húsvéti csoda ma minket is el kell töltsön az örök élet hitével. Nekünk ma nem szabad leragadnunk az üres sír mellett, nem engedhetjük, hogy Jézus elvesztésének fájdalma, gyásza a sírba rántson minket, hanem fel kell emelnünk tekintetünket, meg kell halljuk mi is a biztatást: Ne féljetek! Menjetek el, és hirdessétek, hogy Jézus él! De nem csak hirdetnünk, hanem bizonyságot is kell tennünk cselekedeteinkkel, életvitelünkkel Jézusról, az ő tanításairól, mert akkor megismétlődhet a húsvéti csoda életünkben. Ha nemcsak valljuk, hanem vállaljuk is a Jézus által mutatott szeretet útját, akkor mi is az örök élet részesei lehetünk. Ha megértjük, hogy nemcsak hinni, de tenni, cselekedni is kell a jót, az igazat, a szépet ebben az életben, akkor hitünk győzelme áldást tartogat számunkra. „Drága gyermekeim, ne csak mondogassuk egymásnak, hogy szeretjük egymást; mutassuk meg az igazságot a cselekedeteinkkel.” (1Jn 3, 18) Ne engedjük hát, hogy a mindenek és mindenki feletti uralkodás vágya diadalmaskodjon életünkben! Hadd kössön össze bennünket az egymás iránti szeretet, tisztelet, megbecsülés, alázat!

Jézus élettörténete igazolja, hogy a szeretet győz a tagadás, az árulás felett.

Az elválás fájdalma, az elmúlás, a sötétség, az üres sír felett mindig győzedelmeskedik az élet: „Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” (Lk 19, 10)

Olyan találóan fogalmaz egyik húsvéti zsoltárunk: „Nem hal meg, ki benne hisz, az élet, az örök,/ Az élet lélek és a lélek nem földi rög./ Ember, ha tudsz szeretni, meglelted üdvödet,/ A mennyország mibennünk, az üdv: szeretet.” (Unitárius Énekeskönyv, a 129. sorszámú ének 3. versszaka)

E gondolatokkal kívánok Istentől megáldott, örömteli húsvétot mindannyiunk számára!

Atyafiságos tisztelettel,

Pálffy Anna-Mária

unitárius lelkész,

Északnyugat-erdélyi Unitárius Szórványegyházközség