Hitek és tévhitek a kullancsokról

Enyhe tél után nem több a kullancs, de kemény tél után sem lesz belőlük kevesebb, nem tiltott az irtásuk, évekig bírják táplálék nélkül, nincs belőlük több a városokban, mint korábban volt.

A tavaszi felmelegedéssel egy időben a kullancsszezon is megkezdődik, és ezzel egyszerre találgatások, félinformációk és tévedések is napvilágot látnak. A kullancsokhoz kapcsolódó tévhiteket Sike Tamás szatmárnémeti biológussal igyekszünk eloszlatni.

— Az, hogy több információ jelenik meg ezekről az atkákról, és többet beszélnek róluk az emberek, nem feltétlenül jelenti azt, hogy több lenne belőlük, mint a korábbi években. Mindig is jelen voltak a településeken is, nem az utóbbi években kezdtek el beköltözni a lakott területekre, madarakra, rágcsálókra és hüllőkre is rátapadnak, ezek hurcolják be őket a kertekbe. A téli időszak egyáltalán nincs befolyással a létszámukra, a kemény tél nem ritkítja őket, az enyhe tél pedig nem növeli a kullancslétszámot. Az sem igaz, hogy a globális felmelegedés kedvez az elterjedésüknek, dr. Lakos András magyarországi infektológus szerint a mediterrán éghajlat északra tolódásával egy időben a kullancsélőhelyek is egyre északabbra tolódnak, Észak-Olaszországban még élnek kullancsok, de Spanyolországban már nem, Bulgáriának és Szerbiának csak az északabbra fekvő területein vannak kullancsok. A párás időt kedvelik, a száraz meleget kevésbé, ezért az augusztusi aszályos időszakban valamivel kevesebb a kullancs. Elterjedésüket a mérsékeltebb, csapadékosabb tájakon az befolyásolja leginkább, hogy találnak-e gazdaállatot, így főleg az egyre nagyobb létszámú juhnyájak, az erdőkben mesterségesen felszaporított nagy testű emlősök jelentenek pozitív változást a kullancspopuláció számára. A kullancsok az aljnövényzetben lapulnak, és nem a fákról vetik rá magukat az áldozatra, passzív paraziták, tehát ha lesodorjuk őket a fűszálról vagy a bokor ágáról, akkor esnek neki az áldozatuknak. Egy-egy területen elvégzett kullancsirtás néhány hétig nyújt védelmet, a szintén gazdaállatnak számító madarak, rágcsálók és hüllők lassan behordják ezeket a semlegesített területekre is. Az egészségügy és a sarlatánok kullanccsal való ijesztgetése mögött sok esetben piaci érdekek állnak, a kullancsnak rossz a híre és félelmetes vérszívónak ismert, így könnyen hatásos lehet egy-egy védekezési módszer vagy valamilyen ellenszer reklámozása. A kullancs két, emberre nézve veszélyes betegséget terjeszt, az egyik az agyhártyagyulladásként is ismert, vírus okozta enkefalitisz, a másik pedig a baktérium okozta Lyme-kór. Előbbi a veszélyesebb akkor is, ha a fertőzöttek kilencven százaléka végleg meggyógyul, de maradandó károsodást is okozhat felépülést követően is, viszont van ellene teljes immunitást adó sorozat-védőoltás. Ott, ahol a gyermekek oltását megkövetelik az oktatási intézményekben — mint például Ausztriában —, a megbetegedések száma rendkívül alacsony. Lyme-kór elleni védőoltás nincs, vérből való pontos kimutatása nehézkes, külső jele a kullancscsípés körül képződő vörhenyes, gyűrűszerű folt. A baktérium okozta krónikus betegség súlyos ízületi problémákat, idegrendszeri elváltozásokat okozhat, viszont sokan úgy gyógyulnak ki a fertőzésből, hogy nem is tudnak róla, illetve antibiotikumos kezeléssel maradandó hatás nélkül gyógyítható.

Az Unióban nem a kullancsok irtása tiltott, hanem az olyan nem szelektív hatású, emberre és környezetre káros szerek, mint az Actellic (pirimifosz-metil) vagy a Megtox (klorpirifosz-metil). Ezek helyett a kereskedelmi forgalomban is megtalálható permethrin, piretroid vegyületek, mint amilyen a Cyperkill (cipermethrin) vagy a Decis (deltametrin), használhatóak eredményesen ellenük.

Ha kullancs fúródott a bőrbe, minél gyorsabban ajánlott eltávolítani. A kullancs potenciálisan fertőzött nyállal oldja a vért, amit kiszipkáz a bőr alól, de nyálat befecskendezve válik is le, úgyhogy a szesszel, gázolajjal, foszforral való kenegetéssel elősegített önleválás nem a legjobb megoldás. Potrohát megszorítva kitépni szintén nem észszerű, így is sok nyál kerül az áldozat vérébe, a legkézenfekvőbb cérnával átkötni az atkát a potroha alatt, és úgy kihúzni, de ha van kullancscsipesz, kullancsvilla vagy kullancskanál, ezek használata is jó megoldás lehet. Ha a kullancs szájszerve („feje”) bent marad, ez nem okoz problémát, a bőr néhány nap alatt egy parányi szálkához hasonlóan kidobja magából. Ha tünetmentes a megszúrt személy, nem kell feltétlenül orvoshoz rohanni, mert ennek felesleges gyógyszeres kezelés lehet az eredménye, az esetleges fertőzés tüneteinek megjelenése után sem késő orvost felkeresni.

Princz Csaba