Hivatalosan nincs hamis méz a megyében

A szakemberek megnyugtatnak mindenkit a tekintetben, hogy Szatmár megyében nincs hamis méz. Románia az európai uniós tagállamok közül a második legtöbb mézet termelő ország. Országos szinten több mint 40 ezer méhész évi 22–24 ezer tonna mézet termel.

Az év elején robbant ki Romániában a nagy mézbotrány. Országos áruházláncok olyan akácmézeket árusítottak, amelyek még nyomokban sem tartalmaztak akácvirág port. A Méhészeti Fejlesztési és Kutatási Intézet több mintát is bevizsgált, melyekről a laboratóriumi vizsgálatok után kiderült, hogy ipari glükózt, repcét, napraforgót, hársot és galagonyát tartalmaznak. Bár a botrány csak ez év elején robban ki, az effajta mézhamisítás nem új keletű, hiszen a bevizsgált minták nagy része a 2010–2011-es árukészletből származtak. A szaktárca és az illetékes hatóságok idén sokkal nagyobb figyelmet szentelnek majd a méz hamisításának visszaszorítására. Románia az európai uniós tagállamok közül a második legtöbb mézet termelő ország, így egy ilyen jellegű botrány nem tesz jót a külkereskedelemnek sem. Ioan Fetea, a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének elnöke megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni a témában, viszont annyit elárult, hogy az országos egyesület nem érintett a botrányban. Románia évi 22–24 ezer tonna mézet termel, országos szinten több mint 40 ezer méhészt tartanak nyilván, akik hozzávetőlegesen 1,5 millió méhcsaláddal rendelkezik. Ezen méhészek 60 százaléka tagja az egyesületnek, 900 ezer méhcsaláddal. A Romániai Méhtenyésztők Egyesülete Szatmár megyei osztályának összesen háromszáz tagja van, akik szakmaiságra törekednek és sohasem élnének vissza a mézfogyasztók bizalmával. A tavalyi év során több mint húsz tonnányi mézet termeltek, amely kiváló minősítésben részesült. A szatmári egyesüket alelnöke, Solonean Deliana sem nyilatkozhatott a témában, mivel Ioan Fetea országos elnök hírzárlatot rendelt el. Romániában a méztermelés folyamatos csökkenő tendenciát mutat. Évente 30 százalékkal csökken a termelés. Míg az 1990-es években az évi hozam megyei szinten elérte a 70–100 tonnát is, mára ez szinte a negyedére esett vissza. Szatmár megyében 1992-ben alakult meg a második méhtenyésztő egyesület, Nagykárolyban. Moldován György, a Nagykárolyi Méhtenyésztők Egyesületének elnöke elmondta, hogy Nagykárolyban és környékén kiváló mézet tudnak előállítani, hiszen a mezőfényi erdő európai szinten is elismert e tekintetben és nagyon jó terep. Ez a legjobb akácos, ahová még más megyékből is sokan járnak. A nagykárolyi egyesület ötven fizető taggal rendelkezik, évente mintegy tíz tonna mézet állítanak elő. Moldován elmondása szerint az egyesület tagjai egyénileg viszik a mézet bevizsgáltatni, de az egyesület megalakulása óta soha nem volt arra példa, hogy valaki hamisította volna a termékét. Ő nyugodt lelkiismerettel ajánlja mindenkinek a nagykárolyi mézet. Szerinte a hamisításra akkor kerülhet sor, amikor a mézet nagy tételben a termelő eladja, majd a viszonteladó a mennyiség növelése érdekében módosítja annak összetételét.

Hamis méz a piacon

A Szatmár Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség folyamatosan ellenőrzi az üzletek polcain található mézeket is, de kisebb címkézési hibákon kívül más problémákat nem tapasztaltak. Valentin Breban, a Szatmár Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség főfelügyelője elmondta, hogy az elmúlt években nem találkoztak hamis mézzel a boltok polcain, viszont pár hete kaptak egy bejelentést egy fogyasztótól, aki a piacon vásárolt mézet, majd hazaérve felfigyelt annak gyanús állagára és színére.

A fogyasztóvédelmi felügyelőség az ügyben nem tudott eljárást indítványozni, mivel a vásárló a mézet magánszemélytől vette, így az ügy átkerült a Szatmár Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatósághoz (DSVSA). Dr. Eugen Mureşan, a DSVSA sajtószóvivője elmondta, hogy az ügy harminc napos határidejű feldolgozás alatt áll, konkrét lépéseket egyelőre nem tudnak tenni, mivel a bejelentő hamis mézet nem juttatott el az igazgatósághoz vizsgálatra. Pop Gheorghe szatmári méhész, aki már a 80-as évek óta foglalkozik méztermeléssel, portékáját a helyi piacokon árusítja, örül a szigorúbb ellenőrzéseknek, mivel a mézhamisítók megérdemlik a büntetést, mert szégyent hoznak a szakmára és befeketítik a becsületes méhészeket. Szerinte az ilyen sarlatánok miatt csökken egyre jobban a kereslet a méz iránt, akik hiteltelenné teszik a helyi termelőket. Az akácméz kilónkénti ára jelenleg 35 lej, a hársmézé 30 lej, míg a vegyes méz kilója 25 lej. A szakemberek véleménye abban egyöntetűen megegyezett, hogy Szatmár megyében ritkán találkozni hamis mézzel. Amennyiben pedig valaki valamilyen rendellenességet tapasztal, az nyugodtan fordulhat a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez.

Barakonyi Gergő