Hogy vagy?

Nem csoda, hogy ez a kérdések kérdése, hisz napjainknak az a fő meghatározója, hogy hogyan érezzük magunkat, milyen a közérzetünk. A közérzet egy, a kedélyállapotot befolyásoló általános érzet, a saját testi és lelki állapotunk észlelése, tudatosulása, megítélése a befutó ingerek összessége alapján. Romlása vagy javulása lehet átmeneti, de huzamos, hosszan tartó is. A jó közérzet a jó életminőség egyik pillére, fontosabb talán, mint a pénz, hatalom vagy egyebek. A jó közérzetű emberrel madarat lehet fogatni, a rossz közérzetű viszont kellemetlen, terhes a környezetére, gyenge a teljesítménye, és az életminősége is. Nagy emberek közérzet-ingadozásai történelemformálók lehettek, Napóleon búskomor hangulatait például Európa bánta. A rossz közérzet nem határolható körül pontosan, általános tünetei vannak, mint az erőtlenség, rosszullét, étvágytalanság, kedvetlenség, búskomor állapotok, lelassulás, de akár szédülés és hányinger is, ezek miatt a szenvedő rendszerint orvoshoz fordul. Egy amerikai ilyenkor a személyi pszichológusát kérdezi meg, ami egy nagyon hasznos találmány. Természetesen a betegségek is rossz közérzettel járnak, de ilyenkor a kezelt bajjal együtt javul a közérzet is. Igen rossz a közérzet például hormonzavaroknál (klimaxban, pajzsmirigy -, boldogsághormon- vagy adrenalinelégtelenségnél), agyi meszesedésnél, veseelégtelenségnél, nyaki gerincbajoknál, nyaki érszűkületnél, a vérnyomás ingadozásainál, allergiáknál, belső gombásodásoknál, idült székrekedésnél (önmérgezés), fertőzéseknél, tartós fájdalmaknál és emésztési zavaroknál, elmebajoknál, és ez még sorolható. Az állandó rossz közérzetnek általános testi állapotok is az okai lehetnek, ilyenek a belső elsavasodás (tumorsejt csak savas közegben fejlődik), a víz- és ásványanyag-forgalom zavarai, a kalóriahiány (fogyókúra),de legfőképpen a bélflóra sérülései, ez utóbbira nagyon kell figyelni (a halál a belekben kezdődik). Van azonban, hogy kivizsgálás után az orvos így szól a rossz közérzetéről panaszkodónak: „Nem beteg, uram, így hát nem is segíthetek!” Hol keressük ilyenkor az okokat? A drogozóknak, a mindig másnapos iszákosoknak, a köhögő és gyomorbajos dohányzóknak hivatalból rossz a közérzetük. A teliholdra, a frontokra, a légnyomás ingadozásaira vagy a szélre érzékenyeknek is közérzeti zavaraik vannak. A fény hiánya, a szürke színtelen környezet (a lakás pl.) is okozhatja, nem különben az ülő életmód. Nagy jelentőségűek a társadalmi okokból eredő rossz közérzetek, a biztonság, a munkahely, a családi élet, az anyagi háttér vagy a szexuális élet rossz minősége gyakran lehet az okozó, nemkülönben a túlvállalások, a stresszek, a zajártalom, az oxigénhiány, a lerobbant környezet és a tömegesen látható civilizálatlan vagy akár züllött emberek látványa is. Erdélyi kisebbségi sorsunk is oka sok sorstársunk állandó rossz közérzetének, a másodrendű besorolás, a jogsérelmek, az állandó gyűlölködés és uszítás tartósan beárnyékolják a lelkületeket. A közérzetünkre minden hatással van, ami létünkkel kapcsolatos. A kisgyermekeknek is lehetnek közérzetzavaraik, ez nálunk még nem téma, de tőlünk távol, Keleten fontos része ősidők óta a gyermeknevelésnek. Ha nem jó a közérzetünk, és ez orvosilag nem magyarázható, magunk kell nekilássunk a feljavításához. Vannak ugyan hókuszpókusz ízű közérzetjavító és mentálhigiénés központok, de ott a pénzcsinálás a fontos, és nem a lelkületünk. A közérzetjavítás módjainak széles a skálája, turkáljuk meg bátran, és ragadjuk meg a nekünk tetszőt. A mozgás az egyik legfontosabb módszer, főleg a kocogás, mert endorfin szabadul fel ilyenkor, az pedig euforizál. Ugyancsak kitűnő hatású a rendszeres masszázs és szaunázás is, nemkülönben a rendezett családi, szexuális és társasági élet, valamint a gyermekekkel való bensőséges foglalkozás. Sok gyakorlással a stresszek jó része is elkerülhető. Pompás közérzetjavító a színes (nem rikító!), tiszta színekkel rendezett, harmonikus környezet, mert a színes fény elektromágneses sugarainak áldásos hatásai vannak az emberi szervezetre. Emiatt nem kell rögtön átfestenünk a lakást, mert már a függönyök, szőnyegek, ágytakarók, díszpárnák, ruházatok, virágok változatos színezete is kellően hatásos lehet, sőt, a színekkel, festékekkel való matatás is. Tirana polgármestere évekkel ezelőtt ilyen meggondolásból kiszíneztette a várost, a szürke, nyomasztó tömbházakat elsőként. Színterápiát alkalmaztak már az ókori Egyiptomban és Kínában, sőt, az elsüllyedt Atlantiszon is. A fény is fontos közérzeti tényező, nappal mindig kellő fényben legyünk, mesterséges fénynél a sárga, meleg a nyugtató. A zöld szín közérzetjavító, főleg az élő zöld, legyen hát virágos növény a lakásban, erkélyen, munkahelyen, udvaron, és ahol csak lehet. Fontos közérzetjavító az állatok közelsége is, az állatsimogatók, a kutya-,ló- és delfinterápia kedvező hatásai már teljesen elismertek, és igazoltak orvosilag is. Megtépázott közérzetünknek gyógyszere lehet még a gyakori zenehallgatás, a műalkotások rendszeres szemlélése, de akár az illóolajok vagy a Bach-virágterápia használata is. A szeretetet hirdető egyházak (nem mind ilyen ám!) erős közérzetjavító hatással lehetnek a hívek tömegeire. Külön megemlítendő a csokoládéfogyasztás áldásos hatása a rossz közérzetűekre, a kakaó serkenti az endorfintermelést, így aztán boldogságérzetet gerjeszthet, igaz, függőséget is. És ha e célra a cukormentes háztartási csokoládét majszoljuk, még alsó domborulataink sem sínylik meg nagyon a nassolást. Egyesek szerint az is feljavítaná sokak közérzetét, ha útilaput kötnének a legfelsőbb RMDSZ-vezetők talpára, az emberek már csak beszélnek, a csuda meg tudja. Ha mindezt végigpróbáltuk, valószínű, hogy búcsút inthetünk rossz közérzeteinknek, rácsodálkozva az élet szépségeire, és örvendezve, hogy további sorsunkhoz mily nagy kedvünk kerekedett.