Hol magyar él, oda Petőfi visszatér

Életben kell tartani a forradalom szikráját a ma generációiban is, hangzott el Lázáriban az 1848-as megemlékezésen. Felhívták a figyelmet arra is, hogy ma is aktuális a forradalmi ifjak egyik legfontosabb követelése: az európai országok és nemzetek közötti egyenlőség.

A Petőfi Sándor Líceumban zajlott tegnap a lázári községi március 15-i megemlékezések központi rendezvénye, ünnepi műsornak adott otthont az iskola egyik osztályterme, a szavalatokat, táncokat és énekeket követően pedig az iskola bejáratánál lévő Petőfi-szobornál koszorúztak a résztvevők.

A teremben Fórizs Kiss Imola magyartanár rövid bevezetőjében elmondta, hogy március 15. arról az 1848-as évről szól, amikor a forradalmár magyarok lanttal és karddal küzdöttek annak eléréséért, amit mertek megálmodni, Kegyes Noémi történelemtanár pedig a százhetvenegy évvel ezelőtti március 15-én történteket részletezte. Az iskola diákjai elszavalták a Nemzeti dalt, felelevenítették a tizenkét forradalmi követelést, és közösen elénekelték a Kormorán együttes A költő visszatér című dalát. Az ének Hol magyar él, hogy magyar fél, Petőfi visszatér strófája arra utal, hogy azért kell ma is életben tartani a forradalom emlékét, hogy könnyebben fellobbanhasson a forradalom lángja, ha megint zivataros idők törnek a nemzetre. A megemlékezés első részének zárásaként a Szamoshát táncegyüttes állt az ünneplők elé; a szatmári táncosok magyar táncokat, verbunkot és csárdást adtak elő.

Átadni március 15-ét

Az iskola bejáratánál lévő Petőfi Sándor-szobor elé vonulóknak Király Dalma szavalta el Juhász Gyula Március idusára című versét. Béres Antal lázári alpolgármester beszédében a teremben elénekelt Kormorán-nóta szövegére utalva rámutatott: a felelős életet élőknek kötelességük átadni március 15-ét annak a fiatal generációnak is, amelyik már a szabad világba született bele. Lengyel István lázári polgármester szerint a nemzetek közötti egyenlőségre való törekvés a keresztény értékek mentén kell hogy történjen.

Dél-tiroli párhuzam

A beszédre felkért Turos Lóránd RMDSZ-es szenátor szerint a történelem ismétli önmagát, mert úgy tűnik, ma is a magyarságnak kell felébresztenie az álmos Európát, ugyanúgy, ahogy 1848-ban is megtette, az európai nemzetek közötti egyenlőség ma sem teljes. „Ha a dél-tiroli osztrákok a maga teljességében megélhetik nemzeti kisebbségi létüket, és önálló intézményeik lehetnek, akkor nekünk, romániai magyaroknak is jár ugyanaz. Ha Németország és Franciaország között az ott élő európai polgárok különösebb határakadályok nélkül átmehetnek egymás országaiba, akkor ennek a román-magyar határnak itt, Lázári községben, Nagypeleskénél és Szárazbereknél, semmi értelme nincs.”

Princz Csaba