Holokauszt-megemlékezés Szatmárnémetiben

A holokauszt 18 863 áldozatára emlékeztek tegnap a szatmárnémeti Várdomb utcai zsinagógában és az Északi Színház Ács Alajos Stúdiótermében, a holokauszt magyar áldozatainak emléknapján.

A szatmárnémeti Várdomb (Decebal) utcai zsinagógában a szervezők nevében Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat rendező-dramaturgja köszöntötte a résztvevőket, köztük a Kölcsey Ferenc Főgimnázium és az Aurel Popp Zene- és Képzőművészeti Líceum diákjait, felhíva a figyelmet arra, hogy a holokauszt nem „zsidó magánügy”, hanem közös tragédiánk. Décsei Nicolae, a Zsidó Hitközség elnöke elmondta, hogy a zsidók az 1880-as években kezdtek el Szatmár megyében letelepedni, miután egyre többen voltak, elhatározták, hogy a zsidó közösség számára zsinagógát építenek. A nagyváradi zsinagóga tervrajzát használták fel (ezt tették a désiek is), a telket Décsei bárótól vásárolták meg. Szatmárnémetiben több zsinagóga is volt, ezek közül már csak a Várdomb ucai van meg.

A zsidóság kettészakadt neológ és ortodox zsidókra, a szatmárnémetiek sem maradtak meg egységesen. 1940-ben Szatmárnémeti huszonöt százaléka zsidó volt, a világháború idején több ezer zsidót köteleztek a sárga csillag viselésére kötelezték, majd 1944-ben a mostani nagypiac környékén lévő gettóba gyűjtötték össze őket, ahonnan két hét alatt, hat szállítmánnyal 18 863 Szatmár megyei zsidót vittek el a haláltáborokba, ahonnan csak a tizenkét százalékuk jött vissza, jelenleg három túlélő van még életben. A szatmárnémeti Zsidó Hitközségnek jelenleg száz tagja van, akik igyekeznek rendben tartani zsinagógájukat, melyben évente három-öt ingyenes koncertet tartanak. A zsidóság nemcsak nemzetiség, hanem vallás is — hangsúlyozta Décsei.

Elek György