Honfoglalás, magyar eredetkérdés

Tegnap az RMDSZ szatmárnémeti székházában dr. Istvánovits Eszter, a nyíregyházi Józsa András Múzeum régésze a honfoglalásról és a magyar eredetkérdésről tartott előadást.

A szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében tegnap, a Magyar Összetartozás Napján, dr. Istvánovits Eszter előadását hallgathatták meg a részvevők a honfoglalásról és a magyar eredetkérdésről. Az előadást Thoroczkay Sándor történelemtanár, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke vezette fel. Istvánovits Eszter előadásában kifejtette: nem véletlen az, hogy a honfoglalás idején és az azt megelőző időszakban olyan sok nép küzdött a Kárpát-medencéért, hiszen ez a terület volt a legalkalmasabb a letelepedésre. Kelet és nyugat, észak és dél egybeesése volt ez a terület, a keletről érkező nomád népek — ilyen volt Árpád népe is — meghatározó szerepet játszottak. A vándorló népek nomád életet éltek, amikor együtt élt az egész család. A honfoglalás után változott a helyzet. A család férfi tagjai állattartással foglalkoztak, egész évben az állatok mellett voltak, de nem messze a háztól, melyben élt a család, így a kapcsolat rendszeres volt a családtagok között.

Régészeti leletek

Az előadó arról is beszélt, hogy a Kárpát-medencében aránylag kevés honfoglalás kori lelet van feltárva, ennek nagy része a Felső-Tiszavidékről származik, Szatmár és Bereg részen kevés a lelet, az utóbbi időszakban felgyorsultak az ásatások a szatmári térségben, de még sok a feltárni való. A lényeg az, hogy kezd felnőni egy fiatal régészgeneráció, amely a honfoglalás kutatásával foglalkozik. Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban sok honfoglalás kori temető van, ami feltárásra vár. Szó esett arról is, hogy milyen népeket talált ezen a területen Árpád népe. Három lehetőség van: szlávok, kései avarok, vagy lehetséges, hogy egy többnyire lakatlan területre érkeztek. A legvalószínűbb ez utóbbi, hiszen a szlávokat vándorló népek sodorták magukkal, a szláv települések a 8. századra elnéptelenedtek, hasonló sors várt az avarokra is. Az előadó a László Gyula-féle kettős honfoglalás elméletének a híve, vagyis szerinte is a magyarok nem egyszerre érkeztek a Kárpát-medencébe, amikor Árpád népe érkezett, már voltak itt magyarok. Az előadást követően a résztvevők kérdéseket tettek fel a témával kapcsolatban.

Elek György