×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
16 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Honfoglalás-történet, harci bemutató

2014.12.09 - 10:14
Megosztás:
Honfoglalás-történet, harci bemutató

„Interaktív előadás és harci bemutató korhű viseletben a magyar honfoglalásról” — ezzel a címmel tartott tegnap előadást Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, Nagykárolyban a Kalazanci líceumban dr. Hidán Csaba László régész, történész, egyetemi adjunktus.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet megbízásából Interaktív előadás és harci bemutató korhű viseletben a magyar honfoglalásról címmel tartott előadást dr. Hidán Csaba László, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészettudományi karának egyetemi adjunktusa, akit augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntettek ki.

A magyarságnak rendkívül erős katonai hadszervezete volt. Írásos emlékek is fennmaradtak e tényről, hiszen Bölcs Leó bizánci császár krónikása említi a magyarokat, és „A mongolok titkos története” — amely egyébként valójában Dzsingisz kán életírása — például arról ír, hogy a harcosok béke idejében nagyszabású vadászatokat tartanak és itt gyakorolják a hadmozdulatokat. És így volt ez nomád őseinknél is. Bölcs Leó krónikájában a következőket olvashatjuk: „…szólni fogunk a türkök szervezetéről és hadrendjéről, mely keveset vagy mit sem különbözik a bolgárokétól: hogy férfiakban gazdag és szabad ez a nép, egyéb pompát és bőséget mellőzvén, csupán arra van gondja, hogy vitézül viselkedjék a maga ellenségeivel szemben. Ez a nép tehát, amely egy fő alatt áll, feljebbvalóitól kemény és súlyos büntetéseket áll ki elkövetett vétkeiért, s nem szeretet, hanem félelem tartja őt féken: a fáradalmakat és nehézségeket derekasan tűrik, dacolnak a hőséggel és faggyal, és a szükségesekben való egyéb nélkülözéssel…”

Dr. Hidán Csaba teljesen autentikus ruhába öltözött be, és ahogy magyarázta nomád őseink ruházatát, úgy vette fel egymás után a ruhadarabokat és mutatta meg viselésük fogásait. Előadása során felvette nomád őseink fegyverzetét is. Bemutatta azokat a mozdulatokat, melyek segítségével használták is fegyvereiket őseink. A honfoglalás korát megelőző időkben őseink hatvanezer, sőt, akár százezer lovast tudtak csatába küldeni. Az biztos, hogy a nyílzáporral elborított ellenség tehetetlen volt a távolról nyilazó harcosokkal szemben. A szövetségi hadjáratok (kalandozások) is ennek a harcmodornak köszönhetően arattak oly sok győzelmet. Az íjak felajzásához roppant nagy erő kellett, ennek az íjnak csupán egy „ellensége” volt — méghozzá az eső. Ha az íj megázott, felmondta a szolgálatot. A távoli nyílzápor rendkívül hatásos volt, hiszen megbontotta az ellenség hadsorait. A kavarodásban aztán zászlójelekkel irányították a hadmozdulatokat és a hadi cseleket. Jellegzetes nomád harci fogás volt a kavarodásból történő színlelt megfutamodás, majd az ebből kialakult híres hátrafelé nyilazás „művészete”.

Az íj félelmetes fegyver volt. A rémült nyugati–keresztény népek bizony imáikban könyörögtek az égiekhez védelemért. A nyugati seregek általában csupa jól képzett, egyéni becsvágytól fűtött harcosból álltak, akik nehezen engedelmeskedtek parancsnokuknak. Hideget, megpróbáltatást nehezen tűrtek. A honfoglaló ősök serege ennek pont az ellenkezője volt. Fegyelmezett, a parancsnak feltétlenül engedelmeskedő, harcedzett harcosok serege, akik fáradhatatlanok voltak a harcban. Azért sajnos az is előfordult, hogy őseinknek vert seregként kellett hazatérniük. Őseink szenvedélyes vadászok voltak. Ez a szenvedély apáról fiúra szállt. Múltunknak az a része, amely fennmaradt akár írásban, akár rajzokban, vagy épp ötvösremekek formájában, nem keresi a hősiességet, mert maga hősies. Nem keresi a mindig győző hamis ábrándját, mert majd' mindig győzött. Nem szónokol, hanem egyszerűen megmutatja a múltat, amely hősi volt, amely nehéz munkával megteremti a mindennapi élet szépségét, örömét, de felvillantja ősvallásunk hitét is.

Az előadás, amit délután a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum diákjainak is bemutatott Hidán, attól vált érdekessé, hogy az előadó a bemutatókba bevonta a résztvevő diákokat is, így a hallgatóság közelebbről is megismerhette a bemutatott fegyvereket és ruházatot.

 

 

Elek György