Hozzá nem értés vagy anyagi érdek?

A kormány totális inkompetenciája és érdektelensége vezetett a már megállíthatatlanul terjedő sertéspestisjárványhoz, de az sem kizárt: a gócok helyszíneire látogató s onnan nyilatkozó politikusok is magukkal, pontosabban cipőtalpaikon hurcolták a vírust — jelentette ki Adrian Oros nemzeti liberális párti képviselő, állatorvos, a Romániai Állatorvosi Kamara alelnöke pénteken.

Oros nem első alkalommal vádolja teljes érdektelenséggel és nemtörődömséggel az országos állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági ügynökséget vezető Geronimo Brănescut, most azonban Liviu Dragnea és Viorica Dăncilă miniszterelnök sem maradt ki a sorból. „Szatmár megye volt az első sertéspestisgócpont, az itteni szakemberek azonban példamutató gyorsasággal reagáltak s tettek meg minden óvintézkedést a járvány féken tartása érdekében, ami sikerült is — de abszurd illúzió volt azt hinni, hogy az 1100 kilométernyi hosszú román-ukrán határvonalon máshol nem jönnek át fertőzött vaddisznók. Az illegális állatkereskedelemről, az okmányok nélküli, kaotikus állatmozgásról már nem is szólva — hiszen mindennapos jelenség, hogy a kupecek papírok nélküli, állatorvosi ellenőrzés nélküli szarvasmarhákat hajtanak át a zöldhatáron, sertéseket vásárolnak az értük kapott pénzen, amelyeket ugyanolyan módon hoznak be az országba s viszik a legkülönfélébb vásárokra” — magyarázta. Hozzátette: a pestisjárvány veszélyére már 2017-ben felhívták a szaktárca figyelmét, de süket fülere találtak — süket fülekre találtak két hónappal ezelőtt is, amikor már látható volt, hogy valamit nagyon sürgősen tenni kellene, ám a kormány akkor sem törődött vele, „valószínűleg azt gondolták: magától elmúlik, mint a nátha.” Meggyőződése, hogy az ország déli részén tomboló és egyre nagyobb méreteket öltő járvány emberi mulasztásnak „köszönhető”. „Konstancai állatorvos kollégáim minden hatósági segítség nélkül, 18 napon keresztül egyedül próbáltak tenni valamit — 18 napig tartott, amíg a szaktárca és a hatóság észbe kapott, közben meg a gócpontok állattartói tízesével vitték más megyékbeli vásárokra a disznókat; akik pedig hallgatva az állatorvosokra leölték a sertést, a tetemet vagy a mezőn ásták el, vagy víz közelében — valószínűleg így fertőződött meg az ország legnagyobb sertésfarmja is, ahol 144 000 disznót pusztítanak el —, hiszen az állati tetemek megsemmisítése szintén egy megoldatlan kérdése az országnak” — mondta. Mint rámutatott, azt már tavalytól tudni lehetett, hogy jön a vész, az egyszerű állattartók mégsem voltak kellőképpen sem figyelmeztetve, sem felvilágosítva — pedig az afrikai sertéspestis nem könnyen „elmúló” betegség, Szardínia szigetén például 50 éve küzdenek vele. „Számításaink szerint a károk tíz éven át érezhetőek lesznek, az összeg pedig túllépi a 4 milliárd eurót is — és itt nem csak a termelők mostani kártalanítására gondolok. Hogy az ország sertéshúspiaca lábra fog-e majd állni, az még a jövő kérdése, a hazai termelés eddig is csak a fogyasztás 50–60%-át tudta lefedni, a többit importált sertéshússal pótolták — tavaly egész évben 153 millió euró értékű volt ez az import, idén már elérte a 180 milliót, s ki tudja, hol lesz a vége. Beköszönt a húsimportőrök aranykora…” — mondta keserűen, nem hallgatva el azt sem: a sertéspestis monitorizálására, passzív megfigyelésére Románia már 2015-ben is csinos összegeket kért és kapott az EU-tól, akárcsak tavalyelőtt, sőt, tavaly is. Hogy ezek az összegek hová tűntek, azt nem lehet tudni, mint ahogy azt sem, mi lesz azokkal az állattartókkal, akik pályázati összegekből, lehívott EU-s alapokból valósították meg és működtették kisebb-nagyobb sertéstelepeiket.

A Nemzeti Liberális Párt egyébként kéri az afrikai sertéspestis ügyét vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amelynek célja főképp azt kideríteni, hogyan terjedhetett el ilyen nagyon gyorsan a vírus, kivizsgálja továbbá a hatóságok téves intézkedéseit, amelyek jelentős károkat okoztak a lakosságnak, és azokat a kollaterális üzleteket, amelyek kihasználták ezt a tragédiát — hangsúlyozta Oros.