HPV-vakcina — több ráktól véd

A humán papilloma vírus elleni oltással nem csak a méhnyakrákot védhetjük ki, hanem segít a rektális és szájüregi daganatokat is visszaszorítani — ezek jó részét ugyanis szintén a HPV okozza. Ott, ahol évek óta oltanak, jóval kevesebb ilyen daganatos megbetegedést jegyeztek.

Minden évben közel négyezer romániai nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot, mintegy kétezren pedig elveszítik a harcot a betegséggel szemben. Az európai toplista élén állunk a megbetegedések és elhalálozások számát tekintve egyaránt. Azokban az országokban, ahol már bevezették a méhnyakrákot okozó humán papilloma vírus (HPV) elleni oltást, jócskán kevesebb a megbetegedés.

A HPV rendkívül elterjedt kórokozó, mely rendellenes sejtosztódást, sejtburjánzást okozhat a szervezet laphám-felületein, a kezeken, lábakon, a hangszalagon, a szájüregben és a nemi szerveken. A HPV ráadásul nem egyetlen kórokozó, hanem vírusok egész családja, amelyek csak a hámsejtek magjában képesek szaporodni. Eddig több mint 130 ismert típusát azonosították, melyeket számokkal jelöltek meg attól függően, mikor azonosították az adott típust. Mindre jellemző, hogy hámszövettel borított szerveket támadnak meg és csak emberekben okoznak fertőzést.

Daganatkeltő képességük alapján magas — nagyjából 15–20 típusa daganatkeltő —, közepes és alacsony kockázatú csoportokra osztottak. Magas rizikófaktorral rendelkező a 16-os, 18-as, 31-es, 35-ös, 45-ös és 58-as típus. Ezeket azonban könnyen fel lehet fedezni egy egyszerű és fájdalommentes méhnyakrák-szűrés során. Mivel a daganat hosszú évek alatt, igen lassan fejlődik ki, panaszokat nagyon sokáig nem okoz, ezért az egyik leghatékonyabb megelőzési módja a nőgyógyászati rákszűrés.

Más európai országokban gyakori, hogy a nők keresik fel szakorvosaikat, önként jelentkeznek szűrésre, de sajnos nálunk ez még mindig nem jellemző. Annak ellenére sem, hogy szűrővizsgálatokkal, korai felismeréssel és kezeléssel nagy esély van a gyógyulásra, ráadásul a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházban továbbra is lehetőség van az ingyenes szűrésre. Országszerte egyébként közel ötmillió nő vehetne részt az ingyenes screening-programban, az elmúlt öt évben azonban mindössze a tíz százalékuk, kevéssel több, mint fél millió hölgy vette igénybe a lehetőséget — tehát az ötmillióból évente átlagosan legfeljebb százezer.

Az oltás előnyei

Nobel-díj járt azért a kutatásért, amely bebizonyította, hogy összefüggésben állnak a humán papilloma vírusok és a méhnyakrák. De nem csak ezt a fajta a rosszindulatú daganatos betegséget okozhatják a HPV különböző típusai, hanem a rektális daganatok kialakulásában is szerepet játszanak, sőt, szájüregi rákot is okozhatnak.

A magas rizikófaktorú HPV-típusok ellen létezik azonban védőoltás, ami tehát nem csak a méhnyakrák, hanem egyéb daganatos betegségek kialakulását is visszaszoríthatja. Dr. Alexandru Rafila járványtani szakorvos, a Román Mikrobiológus Szövetség elnöke, az Egészségügyi Világszervezet romániai végrehajtó bizottságának tagja szerint a tinédzsereknek (10–14 évesek) beadott oltással, melyet a szexuális élet megkezdése előtt alkalmaznak, a HPV-vel való megfertőződés és a daganatos megbetegedések 90 százalékban megállíthatók. „Az oltással tulajdonképpen kizárjuk a méhnyakrák és egyéb HPV-okozta daganatos megbetegedések kialakulását. Azokban az országokban, ahol már több mint tíz éve kötelezően oltják a fiatalokat — Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Izrael, Dánia — ezek a rákfajták szinte teljesen eltűntek. Ezekben az államokban nem igazán van már méhnyakrák és azt remélik, hogy az elkövetkező években sikerül teljesen felszámolni” — magyarázta a szakember.

Idehaza nem tartozik a kötelező védőoltások közé a HPV elleni vakcina, az opcionális immunizálásra viszont 12 ezer kérés érkezett az Egészségügyi Minisztériumhoz a 11–14 év közötti diáklányok szüleitől — az igénylések azonban eddig nem kaptak pozitív választ a szaktárcától.

2008-ban a minisztérium megpróbálkozott ugyan a bevezetésével, de hatalmas csődöt mondott a kampány: a megcélzott korosztály tagjainak mindössze 2,6 százalékát immunizálták. A beszerezett oltások szavatossága pedig szépen, lassan lejárt — hatalmas pénzpocsékolás volt. A szakemberek szerint a lakosságot nem készítették fel kellőképpen az új vakcina bevezetésére, nem kaptak elég tájékoztatást, a kampány csődje pedig komoly hatással volt az összes többi immunizációra is, jelentősen visszavetette a romániaiak vakcinákba vetett bizalmát.

Dr. Alexandru Rafila szerint a jelenleg a piacon lévő HPV-elleni oltások — Silgard, Gardasil, Cervarix — jó minőségűek és megfelelő biztonságot nyújtanak. Mellékhatásai, mint minden oltásnak, ezeknek is lehetnek, de amióta itthon is oltanak, komolyabb nem kívánt tünettel nem járt az immunizáció. Az oltás ugyanakkor, a sok álhírrel ellentétben, nem tartalmaz sem higanyt, sem élő vírusokat.

Az oltóanyag a HPV adott típusainak tisztított fehérjéit tartalmazza (vagyis nem tartalmaz élő vírust vagy DNS-t), melyekből kialakított vírus-szerű partikulák „megtanítják” az immunrendszert a HPV elleni védekezésre. A védőoltás megelőzésre szolgál, így a már kialakult betegséget nem gyógyítja.

Bumbuluţ Krisztina