Húsvéti szokások Szatmár megyében

Megyénk területén a keresztények, régészeti leletekkel bizonyítottan jelen voltak már az első évezred első felében. Azóta rengeteg hagyomány és szokás kapcsolódik a húsvéti ünnepkörhöz.

A Szatmár Megyei Múzeum régészei, Aranyosmeggyes területén találtak keresztény szimbólumokkal díszített tárgyakat. Az első keresztények nap mint nap megünnepelték a nagycsütörtöki eseményeket a kenyértörésben. Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Akatolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás.

A húsvéti ünnepkörhöz kötődő legelterjedtebb szokás, a húsvéti eledelek elkészítése és megszentelése. Szatmár vidékén szokásos ételek a pászka, húsvéti sonka, kolbász, töltött bárány vagy tyúk, sárga édes sajt, hímes tojás, édes túró és torma. Egyes helységekben divat a tortabárány készítése, a gazdasszonyok és hajadonok versengenek ki tudja a legszebben kidíszíteni. A füstölt sonkát és kolbászt megfőzik. Még a mult században is egészben vitték szentelni ezért a pászkás kosár nagyméretű volt, két személy vitte közrefogva. Ma már csak egy kis kosárban visznek szentelni, mindenből csak egy szeletet. A hímestojások közül legelterjedtebb a piros tojás, ezek közül is a hagymahéjjal festett tojások. A gyerekek selyem harisnya darabokkal szebbnél szebb leveleket rögzítettek a tojásra így érdekes mintákat nyertek a tojáson. A festés után szalonnával dörzsölik meg a tojást így jobban csillog. A gazdasszony igyekezett minél szebben elrendezni az eledelt a kosárban, gyertyát is tettek a közepébe melyet a szentelés alatt meggyújtottak. Nem hiányozhat a boros üveg a szentelésről.

Külön figyelmet érdemel a kosár terítő, amelyet régebben az asszonyok hímeztek. Gyakori volt a „Krisztus feltámadt!” felirat, az ügyesebbek Krisztus portrét is hímeztek, a kendőt virág mintákkal keretezték. Lehet találni csak géppel hímezett fehér terítőt, de megjelentek a csipke terítők is. A szentelt ételek maradékát (csontok, morzsák) elégették mert nem szabad kidobni sem a jószágoknak adni. Bár a protestánsoknál nincs ételszentelés hagyományos ételeket ők is készítenek.

Szatmár vidékén húsvéthétfő a locsolkodás napja. Még a múlt század elején is a legények csapatostul járták a falvat és a lányokat kirángatták a kúthoz, hideg vízzel lelocsolták. Később a kölni víz jött divatban. A legények verset mondanak és utána meglocsolják a házban tartózkodó nőket. A lányok egy pár hímestojással hálálják meg a megtisztelést, a legényeket megvendégelik. Az összegyűjtött tojásból másnap rakottkrumplit készítenek.

Egyik legérdekesebb színfoltja a szatmári hagyományoknak a húsvéti kántálás. Máig élő szokás húsvétvasárnap este az Avasban élő magyarok között. Ez egy egészen sajátos népszokás Avasújvárosban, Kőszegremetén és Vámfaluban. A legények csapatokban kötelesek megtisztelni minden házat, gazdagabbat, szegényebbet egyaránt, de előszeretettel időznek a lányos ablakok alatt. Énekükkel hirdetik a húsvéti örömet és eseményeket, felkérik a lányokat, hogy készüljenek az ünnepnapra nem csak szép ruhával hanem hímestojással is. Ha nem ajándékoznak tojást akkor nagy locsolkodás lesz. Az éneket jókívánságokkal fejezik be. Kosarukban rendszerint két pár hímes tojást illik tenni. Módosabb háznál egy-két pohár borral is megkínálják őket. Egyes szatmári sváb falvakon szokás a tojásdobálás is. Az összegyűjtött tojásokkal dobálóznak a legények. A lényeg, hogy a dobott tojást elkapják.

Több helységben a nagyböjt utáni első bált húsvéthétfőn rendezik. Régen ünnepelték még húsvét harmadnapját is. A reformátusok akkor tartják az ünnepzáró istentiszteletet.