Húsz hektár lángolt

Hatalmas bozót- és legelőtűzzel viaskodtak a lánglovagok szerdán délután Rózsapallag közelében, amelyet egy hanyagul elpöccintett cigaretta okozott.

A csikk parazsa pillanatok alatt lángra lobbantotta a legelő szalmaszáraz növényzetét, és a tűz megállíthatatlanul terjedt tovább a bozótosokban, csalitosokban. A kiérkező avasfelsőfalui hivatásos és avasújvárosi önkéntes tűzoltók nem tudtak a tűzfészek közelébe jutni oltóautóikkal a keskeny, vízmosásszerű „úton”, ezért a helybeli lakosok személygépkocsijait vették igénybe, az oltást pedig nehezítették a nagy területen kiterjedt lángok. Közel három órán át tartó, megfeszített munkával végül sikerült megfékezni a tüzet és meggátolni, hogy a közelben lévő erdő is meggyulladjon, de 20 hektárnyi terület teljesen leégett.

Az ősz különösen gyúlékony évszaknak számít, hiszen nagyon sokan égetéssel semmisítik meg kertjeikben/udvaraikon a száraz növényi hulladékot, faleveleket, valamint a mezőgazdasági területeken a száraz növényzetet. A Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség épp a rózsapallagi, 20 hektárnyi területet felemésztő tűz okán ismételten felhívja a figyelmet, hogy a növényi hulladék/száraz növényzet őrizetlen égetése súlyos következményekkel járhat, akár emberéletbe is kerülhet, illetve jelentős anyagi kár is keletkezhet a tűz miatt. Sajnos a legtöbb esetben a gazdálkodók felügyelet nélkül hagyják a tarlótüzet, emellett a száraz növényi maradványokat istállók, raktárak, gazdaságok közelében gyűjtik össze és gyújtják meg, ami pedig — főleg szélfúvás esetén — veszélyezteti a közeli épületeket. A tűzoltók arra kérik az érintetteket, hogy a növényi hulladék égetését csak és kizárólag szélcsendes időben végezzék, távol közutaktól, épületektől és mezőgazdasági területektől. Fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék az égést, és azonnal avatkozzanak közbe, ha a lángok terjedni kezdenének.

Ugyanezt kérik a kiskertekben, udvarokon növényi hulladékot/avart égetőktől is, annál is inkább, mivel ezeken a helyeken a lakóépületek közelsége még inkább veszélyhelyzetet teremt — arra pedig külön figyeljenek, hogy a meggyújtandó halom alatt nem húzták-e meg magukat kisebb élőlények, főleg sünik, amelyek előszeretettel „költöznek be” az így előkészített kuckókba.

A lánglovagok az erdőn-mezőn kirándulókat is arra kérik, hogy ebben az időszakban tartózkodjanak a tűzrakástól; vagy amennyiben mégis tüzet raknak, azt csak kialakított (esetleg a földbe ásott) katlanban tegyék, és hazainduláskor győződjenek meg róla, hogy az utolsó parazsat is eloltották, akik pedig akár kirándulás, akár a különféle munkálatok során rágyújtanak, mindenképp oltsák el a csikket, s húzzanak rá egy kis földet.