Ideológiamentes történelmi megközelítés

Történelmi folyamatok — Árumozgás és emberi mobilitás, az ismeretek társadalmi forgalma címmel zajlott tudományos tanácskozás múlt hét végén Szatmárnémetiben, a Szatmár Megyei Múzeumban.

A tudományos tanácskozás nyitórendezvényén Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke elmondta: térségünk már ezer éve is egy transzkontinentális útvonal keresztmetszetében feküdt, a modern kori fejlődés pedig lassan visszahelyez minket erre az útvonalra. Térségünk ugyanis egy olyan gazdasági és turisztikai útvonalon fekszik, amit nem lehet és nem is kell kikerülni. Pataki Csaba ugyanakkor kiemelte, hogy hamarosan egy több millió euró értékű beruházás veszi kezdetét a Szatmár Megyei Múzeum épületében, a felújítás után pedig egy korszerű, 21. századi követelményeknek megfelelő épületben, a mai kor elvárásai szerinti tárlatokkal fogadhatják majd a látogatókat.

A megnyitót követően előadások hangzottak el, amelyekből kitűnt, hogy a tanácskozásnak az a célja, hogy rávilágítson: az árucsere-forgalom a társadalmi mobilitásnak olyanfajta összefüggésrendszere, amelyből sokkal könnyebben meg lehet érteni és le lehet vezetni az eszmék terjedését is. A múzeum azzal a céllal szervezte a tanácskozást, hogy egy viszonylag ideológiamentes történelmi képet adjon Szatmárról, környékéről és talán a makrorégióról is. Az eredeti terv az volt, hogy nagy neveket hívjanak meg, akik elfoglaltságaikra hivatkozva nem jöttek el. Viszont egy szerencsés fordulattal eljöttek azok, akik ehhez a térséghez kapcsolódnak a kutatásaikkal, legyenek azok régészek, néprajzosok vagy történészek. Az előadások arra világítottak rá, hogy az árumozgás hogyan határozta meg a történelemben a különböző településeknek, a különböző közösségeknek, esetleg politikai alakulatoknak a létrejöttét. Ha nem is ez az egyetlen reális megközelítése a történelemnek, de mindenképpen egy olyan reális megközelítés, ami kizárja azt, hogy bizonyos eszmék mentén a történészek rivalizáljanak egymással, bizonyos dolgokról teljesen elfeledkezzenek, másokkal pedig túlságosan sokat foglalkozzanak, vagyis a tanácskozás egy reálisabb történelmi kép kialakulását segítette elő. Ahhoz, hogy egy anyagi dolog létrejöjjön, mindig kell egy szellemi ötlet. Nagyon szoros az összefüggés az anyagiság és a szellemiség között; nem biztos, hogy az anyagi dolgoknak a primátusa határozza meg a történelmet, de mindenfajta szellemi és eszmei dolog csak anyagi mozgások közvetítésével jöhet létre.

A régészeti feltárásokkor nem lehet meghatározni egy közösségnek az etnikai hovatartozását, ugyanis például ha egy településen kelta leletre bukkannak, az nem bizonyíték arra, hogy ott kelták éltek. Az áruforgalommal a kelta tárgyak eljuthattak olyan területekre, ahol nem jártak kelták. Ugyanígy jutnak el fegyverek, pénznemek stb. Ha egy népcsoport letelepedik egy térségben, az még nem jelenti azt, hogy az a föld a sajátja. Hosszabb idő után, ha belakja és többségbe kerül, az övé lesz. A történeti és régészeti kutatások során éppen ezért nehéz leletek alapján eldönteni, hogy melyik nép lakott az adott területen először, és hogyan hatottak egymásra az ott élő népek évtizedeken vagy akár évszázadokon át. Lehet összefüggéseket találni, de ezek az összefüggések nem mindig egyértelműek.

A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a most megvitatott téma komplexitása miatt folytatásra érdemes, ehhez pedig újabb kutatási eredményeket kell megvitatni más történészek és régészek bevonásával.

Elek György