×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
16 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Időtlenné vált női sors üzenete

2019.12.03 - 08:33
Megosztás:
Időtlenné vált női sors üzenete

Egy véletlenül kézbe akadt kötet nyomán jött létre az a Batthyány család történelmi szerepét bemutató színdarab, amely a méltó emlékállítás mellett üzenni is kíván a mai kor társadalmának hitről, családról, nemzetről, hazáról és közösségről.

Az arisztokrata családok történetének kutatása — érthető módon — szenvedélyévé vált a két napig Szatmárban vendégeskedett Batthyány-Schmidt Margitnak, s mint meséli, egyik ilyen kutakodása alkalmával a Széchenyi Könyvtárban került a kezébe az első alkotmányos miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos és felesége, gróf Zichy Antónia bő másfél éves levelezését feldolgozó kötet. „Igazi meglepetés volt számomra és kincs, s elolvasását követően rögtön megfogalmazódott a színrevitelének gondolata, hiszen a levelek annyi emberi értékről, magas szintű morális hozzáállásról tesznek tanúbizonyságot, hogy azt minél több embernek meg kell ismernie, minél több emberhez el kell juttatni” — magyarázza a Tony — Szeressétek egymást és tiszteljétek atyátok emlékét című színdarab születését.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a darabot rendező Tollár Mónika is, aki úgy véli, a több mint kilenc hónapos alkotómunka gyümölcseként olyan ősbemutató születhetett, amelyben a Miatyánk legszebb mondatát sikerült életre kelteniük és a színház világában élővé varázsolniuk. Tony elszánt vándorlásának útvonala valójában saját belső, gondolati utazásának a stációit keltette életre, s ezáltal értelmezte újra az Úr imádságának legnehezebb sorát: „Legyen meg a Te akaratod!”

Horváth Lili — Barbinek Péter és Tordai Teri hangfelvételeivel kiegészített — játéka nyomán elevenedik meg annak a párhuzamos életútnak a lenyomata, amelyben egy kiváló férfi és egy nagyszerű nő között olyan szövetség köttetett a földön és az égben, amit Isten kötött egybe, s valóban nem volt ember, ki azt szétválaszthatta volna. Ennek a szövetségnek a tükrében a jól vagy kevésbé jól ismert történelmi tények is más színt kapnak, a történelemkönyvek száraz beszámolói megelevenednek, s még inkább kézzelfoghatóvá válik az alapvető emberi értékek szilárd képviselete, a gondoskodás, a felelősségvállalás és a helytállás. És a gyász, hiszen gróf Batthyány Lajosné Zichy Antónia férje kivégzését követően élete végéig, közel 40 éven át gyászruhát viselt.

„Komoly üzenetértéke van annak, hogy ez az előadás a gödöllői ősbemutatót követően elsőként egy elcsatolt országrészben kerül bemutatásra — nem véletlenül, hiszen nekünk, mai szatmári magyaroknak is szól az üzenete, amelynek megfejtésben annak a közös sorsnak a megélése segített, ami a grófnőnek és nekünk, az elcsatolt országrészekben élő magyaroknak egyaránt osztályrészül jutott és jut egy életen át. Ez a közös sors a gyász, de közös a hitünk és a hazaszeretetünk is. Az özvegy életen át tartó gyásza az igaztalanul kivégzett férjért és a mi örök gyászunk a szétmarcangolt országunkért, az elcsatolt szülőföldünkért. És bizony közös sorsunk még a száműzetés keserűségének megélése is — ezeket a szomorú párhuzamosságokat még sokáig lehetne sorolni, hiszen sajnos ez a közös sors egyúttal magyar sors is volt. Én azonban most inkább a jövő felé fordulok, ahogyan azt tette Zichy Antónia is akkor, amikor örök gyásszal a szívében, a hazatérte után Damjanich János özvegyével megalapította a Magyar Gazdasszonyok Egyesületét. A saját képességeit és lehetőségeit felhasználva folytatta mártír férje munkáját a családért, a magyarságért, a nemzetért. A gyászt ugyan hordozzuk magunkban egy életen át, az emlékezés természetes jogát nem veheti el tőlünk senki, de mi, szatmáriak egy pillanatra sem feledkezhetünk meg a kötelezettségeinkről a család, a közösségünk és a magyar nemzet iránt. A hitünket abban, hogy az elkövetkező századokban is magyarként, magyar szóval élnek majd ezen a földön az utódaink, egy pillanatra sem veszíthetjük el. A mai bemutatónak, ennek a vasakaratú nagyasszonynak ez a legfontosabb üzenete számunkra”— fogalmazott köszöntőjében Márton Zsuzsanna egri polgármester, köszönetet mondva mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy a gróf Batthyány Lajosné Zichy Antónia különleges életútjáról szóló előadásnak egy patinás épület, az Iparosotthon nagyterme biztosíthatott még megfelelőbb keretet.

Ez utóbbit hangsúlyozta Batthyány-Schmidt Margit is az előadást követően, hozzátéve: egy pillanatra sem bánta meg, hogy engedett Márton Zsuzsanna „csábításának”, hiszen Szatmárnémeti egy kultúrát szerető, ápoló és keresztény értékeket tisztelő város, amelyet öröm volt felfedeznie. Még nagyobb örömmel mutatta be fiát, Boldizsárt (aki az ötödik Batthyány Boldizsár a család történelmében), hiszen mint korábban lapunk számára kifejtette, férjével együtt nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél több eseményen jelen legyenek, „mint ahogy ezt a színdarabot is minél több helyszínre tervezzük elvinni, ahol emberekkel találkozhatunk — vagy ha úgy tetszik, ők találkoznak velünk, és látják: nem csak egy utca- vagy térnév vagyunk (amit sajnos nagyon sokszor még helyesen sem tudnak leírni), nem csak egy érettségi tétel a történelemkönyvből, hanem élő, bizonyos tekintetben mindennapi, hús-vér emberek, gyermekeink pedig ugyanolyan fiatalok, mint bármelyik más huszonéves”. A kötetlen hangulatú találkozón — amelyről nem hiányzott a „folyékony Szatmárral” való koccintás sem — megbizonyosodhattak erről a szatmáriak is, búcsúajándékként pedig a nézők gróf Batthyány Lajos feleségének írt utolsó levelének a másolatát vihették magukkal.

 

 

Szabó Kinga Mária