Igazi harc Európán belül van

„Érthetetlen, hogy a határellenőrzést betartani képtelen Görögország tagja a schengeni övezetnek, Románia pedig nem! Semmi nem igazolja ezt a halogatást” — summázta Németh Zsolt.

A schengeni övezethez való csatlakozás mézesmadzagát jó pár éve (lassan-lassan évtizede) húzogatják Románia orra előtt, s bár a csatlakozási feltételeket már évek óta teljesíti — sőt, a határellenőrzést és -védelmet példamutatóan végzi —, egy-egy tagország mindig vehemensen tiltakozik csatlakozása ellen. Más tagországok viszont egyre érthetetlenebbül állnak a helyzet előtt, és egyre inkább szorgalmazzák felvételét, hiszen semmi nem igazolja ennek halogatását — mi több, egyre gyakrabban adnak hangot azon véleményüknek: Románia szakszerűen védi az Európai Unió külső határát ezekben a nehéz időkben, schengeni csatlakozása pedig értéktöbbletet jelentene a schengeni térség belső és külső biztonsága tekintetében. E véleményének adott hangot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, aki szerkesztőségünk kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: fontos tudatosítani, hogy Románia számíthat Magyarország támogatására. „Úgy véljük, mindenképp támogatni kell Románia tagságát, és reméljük, a decemberi parlamenti választásokat követően sikerül új lapot nyitnunk a román-magyar kapcsolatokban, és szorosabbra fűzni azokat. Ez mindkét ország érdeke több szempontból is. Elég csak azt a tíz, az országhatáron átvezető utat említeni, melyek uniós pályázatból valósultak meg és potenciális lehetőségei annak, hogy a már jelenleg működő tíz mellett újabb tíz közúti határátkelőt lehessen kiépíteni, megnyitni” — mondta. Hozzátéve azt is: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy például már Románia esetleges schengeni csatlakozása előtt részlegesen megnyithassanak és üzembe helyezhessenek bizonyos határátkelőket — ezért szükséges a legfelső szintű, működőképes párbeszéd a két ország között.

Most ideiglenesen is nehéz megnyitni

Tíz megépített, de rendeltetésének át nem ad(hat)ott út, tíz potenciális határátkelő köti össze Romániát és Magyarországot — közülük három Szatmár megyében várja jobb sorát. Az illetékesek abban bíznak, hogy már nem kell sokat várni Románia schengeni csatlakozására.

Az utóbbi években (különösen az ünnepek és a nyári szabadságolások időszakában) egyre gyakrabban merül fel a román-magyar határátkelők számának bővítése, hiszen a jelenleg működő tíz átkelő nem mindig tudja fennakadások nélkül kiszolgálni az utazóközönséget. A helyzet paradoxona pedig az, hogy lehetőség lenne akár tíz új határátkelő megnyitására is, ugyanis az elmúlt években európai uniós finanszírozásból ennyi, a román-magyar országhatáron átvezető út épült meg és áll kihasználatlanul. A tízből három — Szaniszló–Ömböly (11 km), Garbolc–Szárazberek (2,5 km), Nagypeleske–Zajta (6,9 km) — Szatmár megyét érinti, akárcsak a Szatmárnémeti–Tunyogmatolcs és Túrterebes–Magosliget közötti kerékpárút, s ezeket eddig legalább egy-egy ünnepség, városnap vagy más jelentős esemény alkalmával ideiglenesen megnyitották. A szigorított határellenőrzési feltételek miatt azonban szigorodtak az ideiglenes megnyitás feltételei, olyannyira, hogy például idén Óvári és Csenger között sem augusztus 20-án, sem az Almafesztivál alkalmával nem nyílt meg a határ, a szárazberki Bocskai Napokon pedig már egy hónappal előtte kellett jelezzék azok, akik át akarták lépni az ideiglenesen megnyitott határt Garbolc felé.

Mint Pataki Csaba tanácselnök rámutatott: „Ezek az utak összesen 70 millió euró összköltséggel lettek megépítve, ám mind a mai napig nincsenek használatban. Az összegek elköltését ellenőrző bizottság pedig könnyen dönthet úgy: ha nincsenek használva, akkor a két ország fizesse vissza a finanszírozás összegét, mert úgymond fölöslegesen és céltalanul lettek megépítve. Pedig erről, mindenki tudja, szó sincs! A józan ész határnyitást kér — a gazdasági fellendülés, a zsáktelepülések elzártságának megszüntetése és az országhatár által elválasztott magyar közösségek könnyebb együttműködése érdekében. És mivel szerencsére Románia is és Magyarország is az Európai Unió tagja, a határátkelők kiépítése, megnyitása nem ütközik nehézségbe, 'csak' a két kormány közötti egyezség kell(ene) hozzá.” Viszont Románia schengeni csatlakozása fölöslegessé tenné a határátkelők kiépítését, ezért most mindkét fél egyfajta várakozó állásponton van. „Rendes határátkelőpont kiépítése elég nagy beruházás mindkét ország belügyminisztériuma, idegenrendészete stb. számára, s az építés ötletéért, hogy úgy mondjam, nem rajong egyik kormány sem. Főleg annak a tükrében, hogy egyre több tagország támogatja Románia schengeni csatlakozását. Ha bárki is biztosra tudná, hogy például 3 évig nem leszünk még a schengeni övezet tagjai, akkor kormányközi megállapodással lehetne bővíteni a határátkelők számát, megnyitni az országhatár zárta utakat. Persze remélem, hogy nem kell ennyi időt várni a schengeni csatlakozásra” — tette még hozzá a tanácselnök.

Szabó Kinga Mária