Ígéretekben nem volt és nincs hiány

Kiszámítható költségvetést, a szociális gondozottak, beteggondozói fizetések összegének visszatérítését és az adóhatósággal való kommunikáció átláthatóságát kérte Viorica Dăncilă miniszterelnöktől a municípiumi polgármesterek 16 tagú küldöttsége.

Míg egyes kormányközeli sajtóorgánumok úgy fogalmaztak: „letámadták” a municípiumi polgármesterek Viorica Dăncilă miniszterelnököt, valójában meghallgatásra jelentkezett az a 16 tagú küldöttség, amelynek tagja volt Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere is — igaz, a kormányhivatalnokok a pénzügyminisztériumba akarták volna „eltéríteni” a megbeszélést, és meghívták volna arra a községi és megyei önkormányzati vezetőket is. A polgármesterek azonban határozottan elutasították ezt az eltérítési szándékot, egyrészt, mert tapasztalataik szerint ilyenkor pénzleosztási kérdésekben általában össze akarják ugrasztani őket a többi önkormányzati szint vezetőivel, másrészt pedig úgy vélték, nemcsak a szaktárcának, de a kormányfőnek is konkrétan szembesülnie kell gondjaikkal és elvárásaikkal. A polgármesterek nem mentek el szó nélkül amellett, hogy a kormány idén nagyon későn fogadta el a költségvetést, és évente megváltoztatja az egész pénzelosztási rendszert, ezért azt kérték, hogy a következő európai költségvetési ciklusra próbálja meg rögzíteni a számokat (pl. a helyben maradó bevételek arányát), mert másként nem lehet tervezni. „A 60%-os jövedelemkvóta helyett csak 41,7%-ot kaptunk eddig, ami nagyon nagy kiesést generált, s bár a miniszterelnök ígéretet tett rá, hogy a közeljövőben esedékes költségvetés-kiegészítéskor meg fogjuk kapni ezeket a különbözeteket, ilyen körülmények között nemhogy közép-, de még rövid távra sem lehet tervezni. Minden évben változtatni akarnak, illetve változtatnak is, de az nagyon nincs rendben, hogy ezen módosítások nyomán rosszabbul járunk, mint előtte. A változtatásoknak elvileg pozitívaknak vagy legalábbis pozitív irányba mutatóknak kell(ene) lenniük… Nem első és nem utolsó alkalommal nyomatékosítottuk: nagyobb kaliberű „újítások” előtt kérjék be az adatokat az önkormányzatoktól, és végezzenek komoly elemzést a hatásokról! Minél hamarabb el kell(ene) fogadni a Közpénzügyek Kódexét, s abba belefoglalni egy, a jövedelemkvótára vonatkozó fix és garantált százalékot, amit hét évig nem módosítanak. Egyszerűbben szólva: törvény garantálja, hogy hét éven keresztül 60 vagy 55 vagy 65%-ot kapunk, és azt meg is kapjuk” — magyarázta lapunk megkeresésére a polgármester, nem hallgatva el azt sem: önkormányzati vezető társaival a 2017-es évi szintet szeretnék visszakapni, elérni, másképp igencsak döcögősen fog működni minden.

A másik kérés a szociális gondozottak beteggondozóinak a fizetéseivel volt kapcsolatos — mint ismeretes, januártól ezeket a nem csekély összegeket már az önkormányzatok kell fedezzék. „Azt kértük: elemezzék annak a lehetőségét, hogy a municípiumi önkormányzatok egyrészt kapják vissza azt az összeget, amit eddig már kifizettek, másrészt a kifizetéseket is vegye vissza a kormány! No és persze a 114-es sürgősségi kormányrendeletet is alaposan felül kellene vizsgálni, hiszen számos negatív hatása van a beruházásokra, pályázatokra, s gyakorlatilag az építkezési cégeken kívül senkinek nem hozott hasznot. Félreértés ne essék! Nem az a gond, hogy az egyik legnehezebb ágazatban dolgozók fizetése emelkedett — de ezt az értéknövekedést és a jövedelemkiesést a 0%-os adó miatt a kormány kellene biztosítsa, mint ahogy a kulturális intézményekben dolgozók fizetésemelésének értéknövekedését is — például a Szatmárnémeti Északi Színházban 2016-ban 8 millió lejt, idén azonban már 13 millió lejt tesz ki. Érdekes módon a nagyvárosokban (Temesvár, Kolozsvár) a kulturális intézmények — színház, filharmónia, opera — minisztériumi kézben vannak, a szaktárca biztosítja a költségeket, míg kisebb városok esetében az önkormányzat, viszont sem anyagi forrást nem rendeltek a fizetésemelések mellé, sem a megyei tanács/városi önkormányzat kezébe nem adtak döntési lehetőséget a béremelésekkel kapcsolatban” — fejtette ki Kereskényi. Mint mondta, még egy komoly kérésük volt Dăncilă, a kormány és a szaktárca felé: tegyék átláthatóvá az adóhatósággal való kommunikációt. „Mi mint önkormányzat nem férhetünk hozzá az adatokhoz, nem látjuk, hogyan alakul a jövedelemadók állása, akár negyed-, akár fél év végén vagy bármikor — ez pedig enyhe anomália, hiszen tudnunk kell(ene), mivel, hogyan számoljunk. A kormányfő ennek a felvetésünknek a megvizsgálására is ígéretet tett, aztán majd kiderül, mi is lesz ezekből az ígéretekből” — tette hozzá.

Szabó Kinga Mária