Imaheti nyitóistentisztelet, közösségi beszélgetés

Vasárnap a Pettyéni Református Egyházközség gyülekezeti termében vette kezdetét az egyetemes imahét, amelyen Kovács Ferenc nyugalmazott lelkipásztor hirdetett igét. Ismertették Elek György legújabb könyvét, majd közéleti dolgokról beszélgettek.

Kovács Ferenc nyugalmazott lelkipásztor Máté evangéliuma I. részének 7–8. versére építette igahirdetését: „Kérjetek, és kaptok! Keressetek és találtok! Zörgessetek, és az ajtó kinyílik előttetek! Mert mindenki, aki kér, kap. Aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak”. Jézus életének azt a történetét idézte fel az igehirdető, amikor egy egész napos áldásos tanítói és gyógyítói tevékenysége után elbocsátotta a tömeget és arra kérte a tanítványait, hogy a Genezáret-taván áthajózva menjenek Kapernaumba, amíg ő imádkozik. A mai ember számára is fontos az imádság. A hit kegyelem, ami nem adatik meg mindenki számára egyszerre, de lehet azt kérni az imádság által. Luther, a nagy reformátor sokat imádkozott. Könyveiben nagyon sok hasznos dolgot hagyott ránk, mert a maga tudását a köz javára hagyta. Nem véletlen, hogy ezelőtt ötven évvel az egyházfők elindították az imahét sorozatát, felismerve azt a hitbeli igazságot, hogy az imádságban nagy erő van. Két hazánk van: a föld és a menny. Miként a tanítványoknak át kellett kelniük a tengeren, nekünk is sok háborúság által lehet Isten országába bejutni. Sokszor érezzük, hogy nem vagyunk urai a mi életünknek. Van, amikor simán halad a hajónk az élet tengerén, de van, amikor beborul felettünk az ég. Látjuk, hogy a politikusok, a nagyhatalmak teljesen elszakadtak az emberiségtől. De van valaki, aki képes a tengeren járni és képes az is — mint Péter —, aki annak a szemébe néz.

Az istentisztelet második részében Kovács Ferenc Elek György Párválasztás, párkapcsolat, házasság, család című könyvének üzeneteiről beszélt. Elmesélte, milyen élményekben volt része, amikor nemrég megszületett az unokája. Úgy tekintett a kötetre is, mint egy újszülöttre. Gorkijt idézve mondta: az a jó író, aki a társadalmi osztályának a szeme, a füle és a hangja. Ezek a tulajdonságok jellemzőek Elek Györgyre. Van szeme, füle, hogy meglásson, meghalljon dolgokat és van hangja, hogy azokat elmondja a maga eszközeivel. Azzal, hogy meghallgat másokat és azoknak hangot ad, megkönnyíti azoknak a lelkét, akik nem képesek kimondani a panaszaikat. Kovács Ferenc a kötet olvasásakor aláhúzta azokat a részeket, amelyeket nagyon fontosnak tartotta arra, hogy felolvassa a könyvismertetőn. A végén annyi volt az aláhúzás, hogy időhiány miatt nem vállalta azok felolvasását.

A harmadik részben Elek György közéleti írásai jöttek szóba. Az emberi kapcsolatok meghatározója valóban a család — hangsúlyozta —, ezek a kapcsolatok nagyban befolyásolják a nagyobb közösségek — egyházi, nemzeti, társadalmi, falu vagy városi közösségek — alakulását, éppen ezért fontos, hogy milyen példát ad a szülő, az egyház, az iskola a gyerekek és a fiatalok számára. Csak egy rendezett családban nevelkedő személy lehet példamutató tagja egy nagyobb közösségnek. Egy közösség csak akkor működik, ha példa tud lenni más közösségek számára is. Az olyan településeken, mint Pettyén, fontos, hogy az együtt élő nemzetiségek és vallási közösségek kölcsönösen tiszteljék egymást. Nem lehet azonban tiszteletnek tekinteni, elfogadni azt, hogy valaki vagy valakik meghamisítják a település történetét és megváltoztatják a háborús hősök neveit, mindez a helyi és a megyei vezetés, valamint az érdekvédelem hallgatása mellett. A beszélgetés során felvetődtek még olyan közösségi problémák, amelyek megoldásra várnak. A meghívott vendégeket Genda Szabolcs házigazda lelkipásztor köszöntötte és elismerően szólt mindkettejük léleképítő tevékenységéről.