Indulhatnak anyanyelvi bölcsődei csoportok
A krónikus bölcsődehiány megszüntetése érdekében már nem csak az önkormányzatok feladata lesz a bölcsődék finanszírozása, de a központi költségvetésből is támogatják — és lehetőség lesz anyanyelvi, azaz magyar (vagy akár német) nyelvű bölcsődei csoportok indítására.
Az ember egész életében nem tanul s nem fejlődik annyit, mint hároméves koráig — s bár nem egyszer szinte „vérre menő” viták zajlanak akár családon belül, akár kisebb-nagyobb közösségekben arról, hogy szükséges-e/hasznos-e bölcsődébe járatni az apróságot, azok a szülők, akik a bölcsőde mellett döntenek, ugyanazzal a helyzettel szembesülnek: sok kisgyermek és kevés intézmény. Már ahol egyáltalán van bölcsőde, hiszen a vidéki települések legtöbbjében nem is működik kisdedóvó, pedig hatalmas lenne rá az igény — de hiába az igény és a totyogók nagy száma, ha a szigorú előírások miatt a vidéki önkormányzatok saját költségvetésükből nem tudják előteremteni a finanszírozáshoz (a legtöbb esetben a törvény által megkövetelt nagy számú személyzet bérezésére) szükséges összegeket. Még az olyan településeken sem, ahol egyébként szép létszámú, modern, az európai uniós normáknak maximálisan megfelelő óvodát működtetnek, s a körülmények (épület, terem, udvar, játékok és játszótér, kiságyak stb.) adva vannak egy bölcsődei csoport beindításához is. Szatmárnémetiben egy hajszálnyival jobb a helyzet: a polgármesteri hivatal által működtetett bölcsődék helyeire a 2018/2019-es tanévre összesen 220 kérvény érkezett, és ezekből 186-ot hagytak jóvá az elbírálók, bizonyos kritériumok, szempontok figyelembe vételével — a bölcsik száma egyébként eggyel emelkedett, ősztől már hét intézmény várja a kicsiket, ugyanis az önkormányzat pénzt különített el egy újabb bölcsőde megnyitására, amely a Lucian Blaga sugárúton fog működni, s a munkálatok hamarosan befejeződnek, már csak személyzetet kell alkalmazni, hogy az új tanévtől az intézmény megkezdhesse tevékenységét.
Az országos szinten krónikusnak számító bölcsődehiány megoldása felé egy komoly lépés a napokban elfogadott tervezet, amelynek értelmében ezentúl már nem csak önkormányzati feladat lesz a bölcsődék finanszírozása, a központi költségvetésből is jelentős összegeket fordítanak majd az óvoda előtti oktatási intézményekre. „Romániában a három év alatti gyerekek mindössze 3%-a jár bölcsődébe — ezzel utolsó helyen állunk európai uniós szinten. A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy prioritás kell legyen a bölcsődei oktatás helyzetének javítása, ösztönözni kell a helyek számának növelését, új bölcsődék létrehozását. Ezt pedig csak úgy lehet, ha életképes és megvalósítható finanszírozási megoldást biztosítunk, biztosít a kormány. Hiszen a bölcsődehiány megoldásához egységes állami politikára van szükség, nem lehet továbbra is kizárólag az önkormányzatok nyakába sózni ezt a problémát, csak az ő feladatuknak tekinteni. Jelenleg Romániában alig negyven önkormányzat működtet állami fenntartásból bölcsődéket, s ezek többsége nagyvárosokban található. A több ezer várólistás kérés is azt mutatja, hogy városi környezetben is sokkal nagyobb lenne az igény bölcsődei helyekre, a kisvárosokban és falvakban pedig még ennél is nagyobb szükség lenne rájuk” — magyarázza Turos Lóránd szenátor, hozzátéve: amennyiben az államfő rövid időn belül kihirdeti a jogszabályt, 2019-től már alkalmazva is lenne.
A tervezetnek van egy másik, legalább ennyire fontos része is, hangsúlyozza a szenátor, amely a kisgyermeknevelőket s közvetetten a kisebbségi totyogókat érinti, ugyanis a bölcsődei nevelők, óvópedagógusok állásait a tanügyminisztérium finanszírozza majd a megyei tanfelügyelőségeken keresztül. „Ez egyrészt azt jelenti, hogy most először változott a bölcsőde besorolása, és nemcsak szociális, hanem oktatási intézményként is van definiálva (teljesen logikusan), másrészt azt is jelenti, hogy a bölcsődei nevelőknek ugyanolyan lehetőségeik lesznek a folyamatos szakmai tanulásra és továbbfejlődésre, mint a többi pedagógusnak — harmadrészt pedig, és ez a legfontosabb: a bölcsődei pedagógusok oktatásában is érvényesíthető lesz az anyanyelven történő oktatás joga. Egyszerűbben: lehetőség lesz magyar (vagy akár német) nyelvű bölcsődei csoportok indítására. Igen, tudom, a szatmárnémeti bölcsikben vannak magyar vagy magyarul tudó dadusok, de számtalanszor előfordul, hogy nem pont ezek érnek rá a síró kicsit megvigasztalni, vagy elmagyarázni neki, miért nem szabad megütni a másikat. Az anyanyelvi bölcsődei csoportok beindítása az önkormányzatokon múlik, s erre két lehetőségük is lesz: vagy besorolják a bölcsődét egy óvoda alá (például a Kölcsey óvoda épületében működő román tannyelvű bölcsit a Kölcsey óvoda intézményéhez), vagy elrendelik, hogy például a kétcsoportos bölcsődében az egyik magyar/német tannyelvű legyen —, ha a gyermekek létszáma ezt indokolttá teszi” — fejti ki a szenátor.
Szabó Kinga Mária
