Ingyenes szűrővizsgálat és terápia

A központi idegrendszeri károsodással élő, mozgássérült gyermekek és felnőttek ingyenes szűrővizsgálaton, majd szakemberek vezetésével a későbbiekben fejlesztési programban vehetnek részt Szatmárnémetiben. A Pető-módszer alkalmazását a magyar kormány támogatja.

Pénteken és szombaton a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban jártak a budapesti Pető Intézet szakemberei, hogy felmérjék az ingyenes szűrővizsgálatra jelentkezőket. Csuka Pál, a budapesti Semmelweis Egyetem Pető András Kar Határon Túli Magyarok Programjának koordinátora két nap alatt feleségével, Erzsébettel huszonkilenc gyereket és felnőttet vizsgált meg, több mint hetvenen viszont várólistára kerültek, hiszen ennyi idő alatt lehetetlen volt minden jelentkezőt felmérni. Ez volt Szatmárnémetiben az első tanácsadás, amelyre többnyire olyan gyerekeket hoztak, akiknek a központi idegrendszerük sérült. A felnőttek között volt egy-két Parkinson-kóros beteg, de többen voltak olyanok, akik agyvérzés után bénultak le. Egy ilyen vizsgálat abból áll, hogy megnézik a beteg állapotát, mozgását, az értelmi képességeit, azt, hogy mennyire vonható be a csoportos terápiába. A felmérés után a szakemberek összeállítják a csoportokat, és november második felében lesz egy háromhetes fejlesztési időszak, amikor lesz, aki minden napra be lesz rendelve, lesz, aki egy héten háromszor, a gyerekeknek pedig ott lesznek a szüleik, hogy megtanulják, mi az, amit otthon gyakorolniuk kell. Jövőre, február végén lesz egy újabb háromhetes fejlesztés. A két fejlesztési időszakban mérik fel az újabb betegeket, hogy őket is be tudják osztani egy későbbi csoportos fejlesztésre, magyarázta lapunknak a program koordinátora. Csuka Pál hozzátette, hogy minden betegnél el lehet érni azt, hogy az életmódja javuljon, könnyebben tudjon élni. Van, akinél el lehet érni, hogy bottal megtanul járni, egy másiknál, hogy önállóan tudjon étkezni vagy ki tudjon szállni a tolókocsiból, van, aki később önállóan el tudja látni magát a fürdőszobában. Nem elég, ha a beteg megtanul járni, hanem meg kell tanulnia elvégezni azokat a napi tevékenységeket is, amelyek abban segítik, hogy jobban be tudjon illeszkedni a közösségbe. A szülők számára nagy dolog, ha otthon tudják hagyni a gyereket, mert el tudja látni magát.

A központi idegrendszer sérülése hátterében sok esetben születéskor adódó problémák állnak, vagy méhen belüli fertőzés, vírusfertőzés, születéskori agyvérzés stb., míg felnőttek esetében agyvérzés, infarktus, embólia, baleset. Csuka Pál elmondta, hogy a fejlesztés a határon túliak számára ingyenes, egyébként ez az egyik legdrágább terápia, mégis a világ negyvennyolc országában ott vannak. Pető András (1893–1967) orvos-gyógypedagógus egyedülálló gyógymódjának alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, és ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. Ezért nevezte el módszerét „konduktívnak”, amely latin eredetű kifejezés, jelentése rávezetés. Pető András professzor a gyermekek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt helyezett a diszfunkciós felnőttek rehabilitációjára is. A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése —függetlenül az életkortól — az, hogy tanulni tanítson, azaz a tanulási képességeket fejlessze. A foglalkozásokon való részvételt megelőzi az első tanácsadás. A konduktív nevelés (vagyis a Pető-módszer) a konduktor személyéhez fűződik.

Elek György