Iohannis győzelme a jobboldalt is népszerűbbé tette

Jelentős változást eredményezett az elnökválasztás a pártok népszerűségében: Klaus Iohannis győzelme az őt jelelölő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) megítélését is segítette — derült ki az Inscop közvélemény-kutató intézet kedden közzétett felméréséből.

A Iohannisba vetett bizalom az októberi 35 százalékról 60 százalékra ugrott, ezzel megelőzte az évtizedek óta legnagyobb bizalomnak örvendő hazai közéleti személyiséget, Mugur Isărescut, a jegybank kormányzóját. A hagyományosan legerősebb román párt, a Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) is második helyre szorult 38,8 százalékkal: ha most rendeznének parlamenti választást, a pártválasztók 41,7 százaléka a — két jobbközép párt fúziójából alakult, Iohannis mögött álló — új PNL-re voksolna. Az elnökválasztáson alulmaradt Ponta népszerűsége látványosan visszaesett: míg októberben (a választás előtt) a megkérdezettek 39 százaléka mondta, hogy bízik benne, most már alig 26 százalékos a bizalmi indexe. Növekedett az államfői tisztségből december 21-én távozó Traian Băsescuba vetett bizalom (17-ről 21 százalékra), ugyanakkor az elnökválasztás eredménye szinte valamennyi, a kormánykoalícióhoz kötődő politikus népszerűségét csökkentette, az ellenzékiekét pedig növelte. Ezzel összhangban Tőkés László megítélése az összlakosság szintjén 3,2 százalékról 5,3 százalékra javult, Kelemen Hunoré pedig 7,1 százalékról 4,8-ra esett vissza. A felmérés szerint négy politikai erő lépné át az ötszázalékos küszöböt, ha most rendeznének parlamenti választásokat: a két nagy párt mellett a Băsescu védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt (PMP) jutna még képviselethez a voksok 5,6 százalékával, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is átcsúszna a küszöb felett 5,1 százalékkal. Hazánkban 2016-ban esedékes a következő parlamenti választás. A politikai pártok a választási rendszer megváltoztatását tervezik, és többnyire egyetértenek abban, hogy visszatérjenek a pártlistás, arányos választási rendszerhez. Ezt 2008-ban váltotta fel az egyéni választókerületes — egy sajátos kompenzációs módszerrel ugyancsak arányossá tett — voksolási módszer, amely azonban a parlament létszámának megnövekedéséhez vezetett.