Istenszülő oltalmának ünnepe Nagypeleskén

Október elseje Nagypeleskén is — mint minden görögkatolikus templomban — imára szólította a templomba igyekvőket. Az Istenszülő Szűz ikonja előtt könyörgők nemcsak májusban, de októberben is köszönteni igyekeztek az Isten anyját, Máriát.

A hónap első napján a legszentebb Istenszülő oltalmának ünnepe kezdi az imasorozatot, s mint minden ünnepnek, annak rendje és módja szerint ennek is megvannak a sajátosságai, liturgikus rendje, amit nem lehet hetekkel elnapolni, más időpontban ünnepelni. Ebben az évben ft. Gorcsa Péter görögkatolikus áldozópap érkezett Nagyhalászról, hogy lelki táplálékkal örvendeztesse meg az ünnepre érkezőket, és útjára indítsa az októberben szokásos imasorozatot. Prédikációjában kiemelte, hogy mit jelent az ember számára Mária oltalma, emlékeztetve a jelenlévőket, hogy „természetes, ha az édesanyján keresztül kér valamit az ember, arra nehéz lehet nemet mondani. Így van ez égi édesanyánkkal is. Ki tudná jobban, mikor és hogyan kell valamit tálalni, megfelelőképpen megfogalmazni életünk Uralkodója felé, ha nem az Ő édesanyja? Ezért is kérjük közbenjárását.”

A szentliturgia végén ft. Gorcsa Péter megáldotta az időseket, átadták családjárásra ilyenkor szokásos vándorikont, és meghallgathatták Gellért Ágnesnek az idősek köszöntésére külön erre az alkalomra írt versét. Az ünnepség szeretetlakomával zárult.

Nagypeleskén októberben a hónap minden egyes estéjén parakliszt, valamint más Máriát dicsérő és őt kérlelő imádságokat imádkoznak. Idén az elmélkedéssel egybekötött Mária-esték diavetítéssel gazdagodtak, amelyek keretében a világ legkülönbözőbb pontjain található Mária-kegyhelyek közül mutattak és mutatnak be jó néhányat, Máriapócstól kezdve Csíksomlyón, Bikszádon, Mátraverebély-Szentkúton, Mariazellen, Panagia Tryptin, Altöttingen, Füzesmikolán át a Sziklák Asszonyáig, az indiai Velankannig, vagy a montserrati Fekete Madonnáig.