Itthon pihent a kétszeres paralimpiai ezüstérmes vívó, Richie

Osváth Richárd múlt hétvégén látogatott haza, Szatmárnémetibe, de a jövő hét elején már visszautazik Budapestre. A kerekesszékes vívó elhozta a két ezüstérmét is, amit Rio de Janeiróban szerzett, a paralimpikonok egyéni kard és tőrvívó versenyében.

Egyhetes pihenőszabadságát tölti itthon, Szatmárnémetibe a riói paralimpia kerekesszékes vívószámaiban kétszeres ezüstérmes sportoló, Osváth Richárd. Természetesen ellátogatott a Csipler Sándor Vívócsarnokba is, ahol többek között nevelőedzőivel, Lengyel Évával és File Attilával is találkozott. „Néztük a meccseit, nagyon izgultunk érte. Örülünk, hogy kardban is összejött neki az ezüstérem. Örülünk annak, hogy az a rengeteg munka nem volt hiábavaló és az a jó, hogy Budapesten jó edzőhöz került” — mondták nevelőedzői.

Mint arról beszámoltunk, Richie Rióban, Magyarország színeiben az egyéni kardvívó és tőrvívó versenyszámokban is ezüstérmet szerzett. Négy évvel ezelőtt, Londonban tőrvívásban harmadik lett. „Nagyobb volt most a stressz mint Londonban, hiszen idén plusz tétje is volt a viadalnak, hiszen javítani akartam a négy évvel ezelőtti bronzérmen. A kardvívásban szerzett éremnek nagyon örülök, hiszen nem számítottam rá. Az én fő fegyvernemem a tőrvívás, ezért erre összpontosítottam többet. Az elődöntő ki is vett belőlem sokat, így a tőrvívó fináléban kissé már elfáradtam, nem is nagyon tudom, hogy mi történt a 8–7-es állás után. Csak annyi maradt meg, hogy végül 15–8-ra nyert a kínai ellenfél. Ezt az asszót ki kell még elemezni” — emlékezett vissza Richie, aki szerint a paralimpiára – amely az olimpia után két héttel kezdődött Rio de Janeiróban – már felkészültebbek voltak a szervezők. A szatmári sportoló ugyanakkor beszélt arról is, hogy megdöbbentette az ottani szegénység. „Amikor láttam az ottaniak életkörülményeit arra gondoltam, hogy nagyon meg kell becsüljem azt, hogy Európában születtem” — tette hozzá.

Hazautazva rendkívüli fogadtatásban volt részük a magyar paralimpikonoknak a Ferihegyen. Richit, nagy meglepetésre a szülei és szatmári barátai is várták a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, emellett a Budapesti Törekvés SE 60-70 gyerek korosztályos sportolója is kivonult köszönteni a sportolókat. Orbán Viktor miniszterelnök az olimpikonokkal együtt fogadta a paralimpikonokat. „Ez nagyszerű volt, hogy az ép sportolókkal együtt volt az ünnep. Felemelő volt, amikor Szilágyi Áron (olimpiai aranyérmes kardvívó — szerk. megj.) is odajött hozzám, hogy gratuláljon a kardban szerzett ezüstnek” — mondta Richie, aki egyelőre még edzőként is dolgozik a budapesti egyesületnél. „Szeretnék egy kicsit több időt foglalkozni a családdal. Most már gyerek is van, de szeretnénk neki testvért is. Ezért vélhetően egy időre felhagyok az edzősködéssel” — nyilatkozta lapunknak a Csipler-teremben a sportoló, de hozzátette, a vívással nem hagy fel, egy olimpiai ciklust még végig akar vinni. „Tokióba még elmennék négy év múlva, talán ott már összejön az aranyérem.”

A jelenlegi generációból tehát két szatmári vívó szerzett érmet Rióban: a párbajtőrvívó Simona Pop Románia női párbajtőrvívó-válogatottjával olimpiai bajnok lett, Richi pedig a kerekesszékesek versenyében nyert két ezüstérmet. A kiváló tőrvívó úgy véli, ezekkel az eredményekkel sikerült emelni a szatmári vívóiskola hírnevét. „Húzóerő lehet az, hogy ketten is érmet szereztünk Rióban. Biztos vagyok benne, hogy most több gyerek fog jönni majd az edzésekre. Négy évente lehet egy ekkora siker, ebből kell profitálni. A jövőt a gyerekek határozzák meg. Ez egy hosszú folyamat, és sok munka, míg egy gyerekből bajnok lesz. Ehhez kell az edző és a sportoló odaadó, kitartó munkája egyaránt.”

Szöveg: Pesek Attila

Fotó: Czinzel László (a képen: a nevelőedzők, Lengyel Éva és File Attila és kétszeres riói érmes tanítványukkal)