Január 1-jén megnyílik az EU-s munkaerőpiac

Jövő év január elsejétől elérhetővé válik a romániai munkavállalók számára is a nyugat-európai uniós államok munkaerőpiaca. Ennek hatásairól kérdeztük Marcel Maruşcát, a Szatmár Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség vezetőjét.

— Mi történik a román munkaügyi minisztériumban annak érdekében, hogy ez a nyitás ténylegesen megtörténhessen 2014. január elsején?

—Ezen az őszön Románia kétoldalú egyezményeket ír alá különböző uniós országokkal. A tárgyalásokat és az egyezmények részleteinek papírra vetését az olyan „makacs” országokkal kezdték, mint Hollandia és Belgium. Ezek az országok ellenzik leginkább Románia schengeni csatlakozását is, és ezek féltik munkaerőpiacukat leginkább a romániai munkavállalóktól. Ennek ellenére 2014. január elsejétől az uniós munkaerőpiacnak be kell fogadnia a román állampolgárokat is, ugyanolyan jogaik és kötelességeik lesznek, ha Nyugat-Európában vállalnak munkát, mint az ott élőknek. Kilenc országban, sok fontos gazdasági ágazatban találhatnak állást maguknak a szatmáriak is, korlátozások nélkül pályázhatnak meg állásokat Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Luxemburgban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, de akár Máltán is.

— Mennyire lesz nehéz elérni a célt?

— Az Európai Unió fejlettebb államai, de főként a Benelux államok tartanak attól, hogy a Romániából érkező munkavállalói hullám összezavarja majd az ottani munkaerőpiaci viszonyokat. Magyarán: attól tartanak, hogy a Keletről érkező, olcsóbban dolgozó munkások miatt munka nélkül maradnak majd saját állampolgáraik. Érdekes lehet itt a belgák példája, akik kevésbé elutasítóak, mint amilyen Hollandia vagy Nagy-Britannia, ők nyíltan kijelentették, hogy nem félnek a román munkaerőtől, munkaerőpiacuk mégis szinte hermetikusan zárt a külföldről érkezők előtt. Az elmúlt nyáron pedig a hollandok és a britek egy amolyan narancssárga figyelmeztetéssel felérő protokollumot írtak alá, amelyben többek között egy bolgár és román lehetséges munkásinvázió munkaerőpiaci negatív hatásairól van szó.

— Szüksége van-e Nyugat-Európának a román munkáskézre?

— Erre a kérdésre most még nem lehet tudni a választ. A lényeg az, hogy a tartózkodóbb tagállamok, amelyek jó pár évvel eltolták volna a 2014-es január elsejei munkaerőpiac-nyitási határidőt, belátták: nem vehetik el a romániai munkavállalóktól ezt a minden uniós állampolgárt megillető alapvető jogot.

— Van mégis valamilyen lehetőség csillapítani a nyugati kedélyeket, megszüntetni a romániai munkavállalókkal szembeni fenntartásokat?

— Van válasza az Európai Bizottságnak is: nem lehet, és nem is akarjuk gátolni az unión belüli szabad munkaerő-áramlást, és van válasza a román diplomáciának is: a távolságtartóbb országok szociális ügyekkel foglalkozó minisztériumai dolgozzanak ki egy szigorúbb feltételek alapján működő szociális rendszert (lévén hogy sok ország attól tart, hogy nem dolgozni, hanem szociális segélyt kapni mennének nyugatra a keleti országok munkanélkülijei – szerk. megj.). Tudomásom szerint Bukarest hajlandó lenne hozzáférést adni munkanélküli-nyilvántartásához, hogy például egy olyan alapon működő rendszer legyen, hogy aki Romániában kap munkanélküli-segélyt, más államban ezt ne igényelhesse.

— Mi az Ön véleménye a január elsejei munkaerőpiac-nyitásról?

— Meggyőződésem, hogy nem ellenkezéssel lehet ezt a helyzetet kezelni, hanem alkalmazkodással. Európának, tehát az Uniónak mint egységes entitásnak — és nem külön-külön a tagállamainak — olyan munkahelyeket kell teremtenie, amelyek a tudásalapú társadalom bázisaként szolgálhatnak. Mindenkinek be kell fektetnie a tudományba, az oktatásba. Ha ezt nem ismerjük fel, és nem csináljuk, nagyon nehezen és csak hosszú idő múlva sikerül kilábalni a pénzügyi válságból. A nyugat-európai munkaerőpiac megnyitásával nem csak a nyugati országokban munkát vállalók és az őket alkalmazók járhatnak jól, ennek az itthon maradottak számára is meglenne a jótékony hatása. A fejlettebb országokban kidolgozottabb a munkahelyi baleseti biztosítási rendszer, és jobbak a munkavégzési körülmények is. Ha a munkaerőpiac ténylegesen is nyitottá válik jövő év elején, az mindkét irányban átjárható lesz, tehát a romániai munkaerőpiaci szereplőknek is fel kell erre készülniük.

Princz Csaba