Jelölt, jelöltek, kijelöltek…
Utoljára módositva: 2014-04-23 11:52:06

Szép hazánk politikusai és érdekkörei nagyban készülődnek az Európai Parlamentbe jelölt személyek megválasztására. Mit látunk mi ebből? Húsvéti élelmiszer-adományokat politikai szalagocskákkal, csinnadrattával nyújtanak át a szegényebbeknek, a lapokban, tévéműsorokban pocskondiázzák egymást és dicsérik az övéiket. Nemsokára tehát odahívnak minket az urnákhoz, hogy „demokratikusan” kiküldjenek pár személyt Brüsszelbe, országunkat reprezentálni a nagy horderejű összeurópai problémákban. Hogy személyes, „zsebi” oldalról milyen jó is ilyen európai parlamenternek lenni, azt megtudtuk, megtudjuk a bulvárlapokból és kereskedelmi tévécsatornákból: sok ezer eurónyi fizetés, segédszemélyzet és egyéb költségtérítés illeti meg őket. De hogy mit kellene ezért tenni — a hébe-hóba történő gyűlésezésen kívül —, azt nem csak mi nem tudjuk, de sajnos ők sem. Nem is lehet elvárni, hogy olyan személyek, mint a juhpásztor „bojár”, a véresszájú nacionalista kibukott pártvezér vagy saját nyelvét sem ismerő, elnök-apuka jogán felkapaszkodott divat-leány, ismerjék a feladataikat, lehetőségeiket, de leginkább kötelességüket. Hogy mennyire értenek és beszélnek akár egy idegen nyelvet is, az kérdéses… Hogy mi lenne a dolguk, megpróbálom egyszerűen megvilágítani. Sajnos, messziről kell indítanunk, mert az európai együttműködés modern kori forrása talán De Gaulle-nál van, aki francia elnökként az európai országok vízszintes integrációjában látta a jövőt, aminek a Közös Piac volt a megtestesítője. Főleg az elején, amíg el nem fajult nagyon a politikai (katonai) nyomás, a gazdasági döntéseket a szubszidiaritás elvén hozták meg, vagyis ott döntöttek a dolgokról, ahol ehhez az információ rendelkezésre állt, és a hatások ott nyilvánultak meg. Ma az EU-ban ez hiányzik. Többdiplomás EU-biztosok döntenek — kötelező érvénnyel — olyan dolgokról, amikről minimális fogalmuk van, például a szatmári tojóknak mekkora ketrecben kell lenniük, a matolcsi uborka mekkora és milyen görbe lehet, és ami sokkal fontosabb, hány cukorgyára, téglagyára lehet az országnak, és — ennek mi voltunk a tanúi — hányan kell szavazzanak és mikor, hogy érvényes legyen. A határozatok felülről lefelé érkeznek, betartani a lent levőknek kell. Ez a függőleges integráció. Azt ugye mindenki hallotta, hogy bizonyos összegeket tudunk „lehívni” mint nekünk „járó” segélyt, EU-s részt a befektetésekbe, vagy életszínvonal-növelő, iskolaépítő vagy akár filozófusképző úgynevezett projektekbe. De hogy ehhez mekkora befizetésre köteleznek minket, arról esetleg egyszer hallunk, ügyesen elrejtve a statisztikai adatok tömkelegében. Mindenesetre ez többszöröse a visszaigényelhető összegnek. Ezt az egész ország fizeti, én is, Ön is, maguk is, mindenki. De a projektekre teljesen magánérdek és politikai célzat mentén osztanak lehetőséget és pénzt. Egy másik nagy gond jelenleg, amit szerintem nem kellően értékelnek a politikusaink és nem is készülnek ellensúlyozására, az az EU által reánk kényszerített „termőföldek szabad áramlása”. A polgárok és a tőke szabad áramlása után ez a harmadik, az európai egyesült nemzeteket összetartására kitalált elv. Egyszerűsítve azt jelenti, hogy akinek van reá pénze, megvehet akárhol akármennyi termőföldet, függetlenül állampolgárságától. Megint leegyszerűsítve, ez nem azt jelenti, hogy jön a külföldi, megveszi a földet, felpakolja és elviszi. Nem, hanem két megoldás mutatkozik. Az első az, hogy megmunkálja, -tatja a modern technológiával, gépekkel és a mi parasztjainkkal, és a terményt világpiaci áron eladja — akárkinek. A második az, hogy tartogatja és felveszi reá az EU által folyósított úgynevezett terület-alapú támogatást. Nem kis pénz ez, és egyelőre nem követelik meg, hogy azon a földön termelés is folyjon… Jelenleg nincs törvényi lehetőség arra sem, hogy országos érdekek mentén hassanak a tulajra, hogy mit termeljen…

Apropó, pénz. Az EU-ban ugye van egy központi pénzrendszer, banki és adóügyi vonzatokkal, illetve a közös pénzzel, az euróval. Románia még nem eurót használó ország és jelenleg, hozzáértő szakemberek szerint, nem is kellene nagyon kapaszkodni arrafelé, mert a mi gazdasági helyzetünkben felborítaná a pénzügyi helyzetünket.

Visszatérve a ki mit tud-ra az európolitikában, hiába sikerülne megfelelő jelölteket találni és megválasztani, ha nincs mellettük-mögöttük a szakértők és segítők tudása, valamint az itthoni politikai rendszer kreatív hozzáállása, megmaradnak kézfelemelő bábuknak a nagyteremben összegyűlő minden hájjal megkent EU-rókák között. Olyan rókák ezek, akik nem csak gazdasági, de külpolitikai (nekünk belpolitikai) hatáskörrel felfegyverkezve igyekszenek terelgetni a közös szekeret, az általuk jónak vélt irányba. Mi csak tologatjuk a szekeret, a lőcsbe kapaszkodunk, még a kasba nem igazán ültünk fel.

Szerémy Péter

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
  • Nincs kapcsolodó cikk
APRÓHIRDETÉS
SZATMÁRI NAP
MoziSzinházBuliEgyéb
KÉPGALÉRIÁK
NAVIGÁTOR


KÖRKÉRDÉS
Te megvetted-e már a karácsonyi ajándékokat?
Igen, mindig jó előre készülök, hogy semmit se felejtsek el
Még folyamatban van az ajándékok beszerzése
Nem vásárolok, saját kezűleg készítem el azokat
Dehogy, majd utolsó percben kapkodok, mint általában
Egyéb, leírom hozzászólásban
Szavazok
HOROSZKÓP
Válassza ki csillagjegyét:
2017. december 16.
Nem sokat várt egy hivatásával kapcsolatos lépéstől, ám kellemesen fog csalódni, kiderül ugyanis, hogy akár élete nagy lehetősége is kialakulhat belőle.
SEBESSÉGMÉRÉS
  • Sajnos ma még nem kaptunk információt a radarokról a megyében!
  • Az összes megtekintése
    Radarok Szatmár megyében
    (2017. december 16.)


    KONYHA
    Hozzávalók: 1 db sütőtök, 2–3 db cékla, olívaolaj, só, bors, 1 nagy marék dió, frissen reszelt szerecsendió, 4 szelet ...