Jól megy a román szóbeli

Nem előnyös a magyar diákok számára az, hogy a szóbeli vizsgákon újabban nem adnak jegyet, mivel így kisebb érettségi-átlagot érnek el — véli Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatója.

Június 10-én, az érettségi első napján románból szóbeliztek a tizenkettedikesek, melynek keretében nyelvhasználati kompetenciájukat mérték fel — a szövegértési, szövegalkotási és szövegszerkesztési készséget, a kommunikációs helyzethez való igazodást, valamint az irodalmi nyelvvel kapcsolatos ismereteket. A Református Gimnázium diákjai szerint nem kaptak nehéz tételeket, ráadásul ezen a vizsgán mindössze minősítést adnak, jegyet nem (megbukni pedig nem lehet), így eléggé lazán álltak a megmérettetéshez. Lapunk kérdésére Gáspár Bernadett például elmondta, neki a 112-es segélyhívószámmal kapcsolatos tudnivalókról kellett beszélnie, Tasi Tamásnak a reklámokról, a reklámszövegek nyelvezetéről kellett értekeznie, míg Ferenczi Helga az életre való felkészüléssel kapcsolatos témát kapott. A gyerekek egyébként három éve vizsgáznak a mostani szisztéma szerint, mely — véli Szilágyi Éva — jó és kevésbé jó irányú változásokat egyaránt hozott. „A magyar tagozatnak nem jó, hogy a szóbeliken nem kapnak jegyet, mivel korábban ez emelte kicsit a románból szerzett osztályzatot — magyarázta. — A román írásbelin sokkal nehezebben érnek el magas pontszámot, így többnyire alacsonyabb érettségi-átlaggal végeznek, mint román társaik.” Ez egyébként az egyetemi felvételiknél lehet fontos, intézménytől függően ugyanis beszámíthat a felvételijegybe, így egy gyengébb érettségi átlag oda vezethet, hogy nehezebben jutnak be nem-fizetéses vagy tandíjas helyekre, sőt, maga a felvételi is bukhat ezen. Nem is beszélve arról, hogy a kötelező 6-os érettségi átlag elérésénél is számításba jöhet. Az igazgató ugyanakkor jónak tartja, hogy külön oklevelet kapnak ezekről a vizsgákról, mert a román érettségit igazoló papír például Magyarországon hivatalos nyelvvizsgának minősül. Az elképzelések szerint az idegen nyelvből tett érettségi vizsga is segíteni fogja majd a diákokat külföldön, azonban egyelőre nem sikerült elérni, hogy elfogadják hivatalos nyelvvizsgaként a romániai érettségin elért besorolást. Nem ez volna mindössze az érettségiztetéssel kapcsolatban felmerülő egyedüli megoldatlan probléma, hisz diákok százai buknak meg a záróvizsgán, amióta kötelezték a videokamerák használatát a vizsgáztató termekben. „Nem tartom korrektnek, hogy az ipari líceumok diákjaitól ugyanazt a tudásszintet követelik meg az elméleti tárgyakból, mint amelyet az elméleti gimnáziumok tanulóitól várnak el” — fejtette ki Szilágyi Éva, aki szerint a megoldást az jelenthetné, ha bevezetnék az úgynevezett kisérettségit, mint Magyarországon. Hozzátette: a diákoknak meg kellene adni a lehetőséget, hogy maguk döntsék el, milyen szintű vizsgával próbálkoznak. A főiskolák, akárcsak külföldön, itt is megkövetelhetik majd az emelt szintű érettségit, az ipari líceumokban tanulóktól pedig nem szabadna elvenni az esélyt a továbbtanulásra. Az igazgatótól azt is megtudtuk: pár hete egy újabb változtatást vezettek be az érettségi kapcsán: más román írásbeli tételt kapnak majd a reál profilú osztályok végzősei, mint a humánosok, úgyhogy valószínűleg valamivel könnyebb lesz nekik átmenő osztályzatot szerezni.