Jól működik a vadkamerás rendszer
Számos, a környezetünkben vadon élő állatot figyel meg időről időre az Erdélyi Kárpát Egyesület, legutóbb egy vadmacskát kapott lencsevégre az EKE által kihelyezett kamera.
Tavaly október óta zajlik a Szatmárnémetiben működő Erdélyi Kárpát Egyesület azon határon átívelő projektje, amelyet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságával közösen sikerült megnyerni. A pályázat célja többek között a Túr magyarországi és romániai szakasza mentén található védett területek természeti értékeinek leltározása, különös tekintettel a növény- és állatvilágra.
A projekt keretében 20 mozgásérzékelős vadkamerát is sikerült vásárolni, amelyek a természetbe kihelyezve mozgásra beindulnak: előbb lefényképezik, majd videofelvételt készítenek a kamera előtt elhaladó élőlényekről.
A kamerák közül az egyik nemrég vadmacskát filmezett le a Sárerdőn, nappali és éjszakai körülmények között is. A felvételeken jól kivehető, amint az állat komótosan sétál.
Márk-Nagy János, az EKE vezetője elmondta, hogy számos más állatot is sikerült így megfigyelni az elmúlt hónapok során: nyulakat, fácánokat, nagyon sok rókát, nagykócsagot stb.
Bár a cél a vidramérés volna, viszont ezek a megfigyelések is fontosak az adott területek élővilágának felmérése érdekében.
Most a vadmacska számít a legnagyobb újdonságnak, ugyanis megfigyelése elég nehéz, mivel egy rejtőzködő életmódot folytató állatról beszélünk.
Márk-Nagy János ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a felvételeken látható egyednek a szokásosnál kisebb a feje, ami arra enged következtetni, hogy ez a példány talán már házi macskával keresztezett vemhességből született. „Az egyéb fajbélyegei rendben vannak, a hátán a színezet, a farka vastagsága és annak bozontossága stb. mind teljesen normális, egyedül a feje tűnik kisebbnek a szokásosnál. Elég sok szakértőnek is elküldtük a felvételeket, akik szintén azon a véleményen voltak, hogy valószínűleg nem tiszta vadmacskáról van szó, valamikor a házi macska génállományából is kerülhetett a vérvonalába” — magyarázta a szakember.
Hozzátette, hogy sajnos ez egy reális természetvédelmi probléma, ami a faj kihalásához is vezethet. A vadmacska számára kimondottan az a legveszélyesebb tényező, ha házi macskával kereszteződik, mivel a keveredés során olyan géneket örökít tovább, amelyek nem a vadmacska sajátjai, így a fajtatisztaság is korcsosul.
„Ha ez csak véletlenszerűen, egy alkalommal történne meg, nem volna súlyos a probléma, viszont a vidékünkre jellemző erőteljes urbanizációnak köszönhetően egyre több a kóbor házi macska, ami a vadmacskákkal történő szaporulat esélyeit is növeli” — tette hozzá az EKE vezetője.
Példaként a neandervölgyi ember génjeit hozta fel, amelyek még ma is megtalálhatók az európai ember génállományában 2–4%-os arányban, holott a neandervölgyi ember 30 000 éve kihalt. Ezzel is érzékeltette azt, mennyire sok idő kell, amíg valamennyire felhígulnak a két faj kereszteződése során ejtett jegyek a domináns fajban.
A vadmacska Európa-szerte a védett állatok közé tartozik, viszont nem a kihalás jelenti számára a legnagyobb veszélyt, hanem épp a genetikai sérülékenysége.
Egyébként az EKE szóban forgó pályázata 2020 októberéig tart, viszont Márk-Nagy János szerint mivel a felszerelés már megvan, a felméréseket a pályázat befejezése után is folytatják majd.
„A vadkamerás megfigyeléseknek köszönhetően sokkal egyszerűbb egy bizonyos terület élővilágának megfigyelése, mint régebben, amikor napokat kellett távcsővel sátorban eltölteni egy-egy terület felmérése érdekében” — tette hozzá Márk-Nagy.
Bajnai Botond
