Jólét és szabadság Európája

Az elkövetkező hetekben az európai parlamenti választásra helyeződik a hangsúly. Politikusok, közéleti és egyházi személyiségek folyamatosan azt fogják hangoztatni, hogy minden választójoggal rendelkező állampolgár éljen szavazati jogával, menjen el voksolni, hogy minél nagyobb erőt képezzünk majd a sorsunkat eldöntő hatalomban. Az Európa jelenlegi állapotát vizsgálók véleménye nagyon eltér, nagyon megoszlik, ha az Európai Unió vagy akár az egész kontinens hogylétéről kell képet alkotni. Amikor a kelet-európai országok — köztük Románia is — az Európai Unióhoz csatlakoztak, azt remélték, hogy nemcsak a határok tűnnek el, hanem az életszínvonalbeli különbségek is. Mára bebizonyosodott, hogy ez nem így történik. Egy nagy arányú jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség van kialakulóban, ami az EU-n belül is elgondolkodtatja az embereket, egyre többen használják ki azokat a jogokat — szabad mozgás, más országokban való munkavállalás —, amelyeket az Unió biztosít. Ez valahol rendben lenne — hiszen erre is vágytunk a csatlakozás előtt —, a probléma az, hogy a népességfogyás — főként a szűkülő középosztály fogyása — gazdasági és politikai válsághoz vezethet. Az eddigi társadalmakban mindig a középosztályé volt az a szerep, ami stabilitást teremtett, és biztosította a fejlődést, az előrehaladást. A jelenlegi középosztály egyre nehezebben tudja befolyásolni a fiatalok fejlődési irányát, és egyre nagyobb gondot jelent az idősek eltartása. A mai középosztály képtelen arra, hogy irányt mutasson a fiatalok számára, egyrészt, mert számaránya miatt nem tud befolyásoló tényezővé válni, másrészt pedig, mert elvesztette azt a fajta életstílust, ami döntő hatást gyakorolt az utódokra, a modern életmódnak pedig csak a látszatát tudja magáévá tenni, életformája nem hiteles. Csatlakozáskor arra is számítottunk, hogy az EU-ban nem lesz elfojtva a nemzeti identitás. Mára rájöttünk, hogy az EU nem tartja fontosnak a nemzeti érdekeket, ez viszont könnyen identitásvesztéshez vezethet. A modernnek nevezett Európában állandó támadások kereszttüzében van az emberek nemzeti, vallási, nemi, családi identitása. Csatlakozáskor azt hittük, hogy egységes lesz Európa, nem lesz különbség Nyugat és Kelet között. Ma már látjuk, hogy a szabadság és a jólét nem ugyanazt jelenti mindenki számára. Az identitás nélküli jólét és szabadság az egyén számára elérhető, de pillanatok alatt megszűnhet, ha nincs egy közösség védelmében. Ezeknek a gondolatoknak a felismerésével kell készülni az EP-választásokra. El kell döntenünk önmagunkban, hozzá akarunk-e járulni ahhoz, hogy Európa meg tudja őrizni a lelkét. A jelenlegi kontinens kezd lélektelenné válni, amikor csak az a fontos, hogy jólétet ígérjen és szabadságot, s ennek törvényszerűen biztosítja a lehetőségeit, de megteremtését az egyénekre bízza.

Elek György