Jubilált a túrterebesi borverseny

Tizenötödik alkalommal rendezték meg Szatmár megye egyik legrangosabbjaként számon tartott borversenyét szombaton Túrterebesen, ahol 36 fehér és 23 vörös borról mondott véleményt a zsűri.

A tavalyi borversenyhez képest valamivel „könnyebb” helyzetben volt idén a háromtagú zsűri, hiszen most „csak” 59 bor színét, állagát és zamatát kellett elbírálniuk — persze ez csak látszólagos könnyebbség volt. A szakavatott zsűri, Bencze Zoltán (zsűrielnök), Bányai Zoltán és Cristian Jurgestean már kora délelőtt megkezdték a borok kiértékelését, előbb a fehér, majd a vörös fajtákét — köztük Oláh Zsolt abszolút újdonságának számító cabernet carbonját — a polgármesteri hivatal nagytermében. Közben a község borászai csendben beszélgetve, kíváncsisággal vegyes izgalommal ültek a teremben és várták, hogy a zsűritagok kóstolás közben meg-meg szólaljanak, és értékelést vagy észrevételt mondjanak némelyik borról. Ezzel egy időben a polgármesteri hivatal udvarán készült a finom bográcsgulyás, mely évről évre a túrterebesi borverseny részét képezi, sőt, idén meglepetésként a németországi Engelhart Alois hentes különleges húskenyeret is készített az Erli József által felajánlott röfiből.

A déli harangszóra a zsűri végzett is a borok értékelésével, ám mielőtt az oklevelek hivatalos átadására került volna sor, Bencze Zoltán rengeteg hasznos jó tanácsot mondott a pontszám-listát hol kissé elégedetlenkedve-hümmögve ( „nem sikerült megemelni, most is csak ezüstöt kapott, mint tavaly”) hol örömmel silabizáló bortermelőknek, akik nem csak azt tartották fontosnak, hogy szakvéleménnyel illessék nedűjüket, hanem számtalan kérdést is feltettek. A zsűrielnök pár általános hibára hívta fel a figyelmet, elsőként a szüret napszakát említve — óvva intette a borászokat a melegben való szüreteléstől, hozzátéve: ha mégis erre kényszerülnek, hagyják a szőlőt a pincében lehűlni s csak azt követően darálják le, de ugyanennyire figyeljenek a különböző fajták párosítására is, hiszen nem egyszerre érik el a teljes érést. „A 36 fehér bor között volt 18–20 lapos, azaz savszegény is és erre különösen figyelniük kell a gazdáknak, hiszen ezek mennek tönkre a leghamarabb. Kóstoltunk itt ecetes és egeres bort is — nem a gazda hibája, megtörténik bárkivel és egy-két lépéssel helyre is lehet hozni. Sokan elfelejtik az aranyszabályt: a hordókat nem szabad félig telten tartani, mert a bor oxidálódik” — mondta Bencze, hozzátéve: szép fehér borokat kóstolhattak idén, a tavalyiaknál mindenképp jobbakat. A vörösborok — bár közepes átlagot ütöttek meg — gyönyörű színűek voltak. „Merlotból kétéves borral kell jönni versenyre, s a versenyeztetett borok egy része rövid volt, nem volt beltartalma, nem volt testes, de ez most nem a gazdák hibája, hanem a szőlőé. Igazán nagy hibákat nem találtunk” — magyarázta a zsűrielnök.

A kellemes hangulatú szakmai beszélgetést követően került sor az eredményhirdetésre: a fehér borok közül öt minta kapott részvételi oklevelet, 13 bronzérmet, 10 ezüstöt, illetve 8 aranyérmet. A vörösborok közül 2 minta kapott részvételi oklevelet, 6 bronzérmet, 11 ezüstöt, négy pedig aranyérmet.

Aranyérmes borosgazdák és boraik: Reizer György (Traminer), Savel Wendelin (Cuvée), Stucz Ferenc (Királyleányka), Reizer György (Cabarnet Sauvignon), Reizer György (Merlot), Popovics István (Királyleányka), Hutczel József (Merlot), Fenyák Hutzel Csaba (Királyleányka), Mekker György (Burgundi), Oláh Zsolt (Rizling), Mekker Mathias (Cuvée) és Savel Wendelin (Chasselas).

Szabó Kinga Mária