Juncker az EB új elnöke

Megválasztotta tegnap Strasbourgban az Európai Parlament (EP) Jean-Claude Juncker néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt az elkövetkező öt évre az Európai Bizottság elnökének.

Az 59 éves Junckert a 751 tagú EP-ben titkos szavazás során, 422 szavazattal, 250 ellenében, 47 tartózkodás mellett választották meg az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjévé. Tíz leadott szavazat érvénytelen volt. A szabályok értelmében az EP-képviselők — tehát nem csak a szavazásban résztvevők, hanem az összes képviselő — egyszerű többsége, 376 voks is elég lett volna a megválasztáshoz.

Jean-Claude Juncker a szintén néppárti, portugál José Manuel Barrosót váltja az Európai Bizottság élén. Barroso kétszer öt éven át vezette az intézményt.

Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek testülete, az Európai Tanács június 27-én Brüsszelben döntött úgy — David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenszavazata mellett —, hogy Luxemburg 18 éven át volt, keresztényszociális pártállású miniszterelnökét jelöli a tisztségre. A tagállami csúcsvezetők jelölésének elnyeréséhez minősített többségre volt szükség a Lisszaboni Szerződés értelmében.

E szerződés — amelynek a szabályai alapján most először választottak európai bizottsági elnököt — kimondja, hogy a tagállami csúcsvezetőknek az EP-választások eredményének figyelembe vételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után kell bizottsági elnököt jelölniük.

A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt márciusban, az idei EP-választási kampány előtt Junckert választotta meg csúcsjelöltjének, a május 22-25-i EP-választásokon pedig a néppártiak szerezték meg a legtöbb EP-mandátumot.

A szavazás előtti vitában Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője úgy vélekedett: „Jean-Claude Juncker a megfelelő ember a megfelelő időben, aki a konszenzust testesíti meg”. Weber szerint a néppártiak négy fő célkitűzése a következő öt évre a növekedés, a monetáris stabilitás, a nemzeti parlamentek szélesebb körű bevonása, valamint a határain túlra is tekintő Európai Unió lesz.

A szocialisták részéről Gianni Pittella frakcióvezető támogatásáról biztosította Junckert, ám hozzátette, hogy e támogatás nem feltétlen. Szerinte „meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a pénzügyi stabilitás biztosítása és a szükséges befektetések között". Azt mondta, hogy a növekedéshez és az új munkahelyek teremtéséhez több befektetésre, szociális téren erősebb Európára és nagyobb szolidaritásra van szükség — ez utóbbira különösen a bevándorlók kapcsán.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióvezetője, a brit Syed Kamall szerint „az elvileg a háttéralkukat kizáró választás a gyakorlatban a háttéralkuk iskolapéldájává vált”, ezért a frakció már az eljárás miatt sem támogatja Juncker kinevezését. A konzervatívok és reformerek azért is elutasítják a jelöltet, mert nem hiszik, hogy ő a megfelelő ember Európa élén a következő években — tette hozzá.

A liberálisok frakcióvezetője, Guy Verhofstadt szerint a Juncker ellen szavazók „az Európa-ellenesekkel árulnak egy gyékényen, és becsapják szavazóikat, hiszen a háttéralkuk mellett teszik le a voksot”. A gazdasággal kapcsolatban Verhofstadt kijelentette: el kell felejteni a megszorítások és a növekedés közti választási kényszert.

„Remélem, hogy Ön mindkettőt alkalmazni fogja, hiszen pénzügyi szigor nélkül nincs növekedés, viszont a szigoron túl egy növekedésösztönző csomagra is szükség van” — mondta a liberális politikus, Junckerhez fordulva.

A radikális baloldali frakciót vezető Gabriela Zimmer kijelentette: nem osztozik a közös eufóriában. Szerinte „a demokrácia elbukott”, hiszen az EP-választásokon „három és félszer annyian szavaztak a konzervatívok ellen, mint mellettük”.

A zöld frakció társelnöke, Philippe Lamberts úgy fogalmazott, Junckerhez intézve szavait: „igazán szeretnék hinni Önnek, és a képviselőcsoportból többen támogatni szeretnék Önt, mert úgy látjuk, a ma bemutatott tervek egyértelműen szerény lépést, de lépést jelentek a demokratikusabb Európa felé. Más tagjaink viszont nem bíznak abban, hogy Ön végre is hajtja a szükséges reformokat.”

A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciót vezető Nigel Farage kijelentette: nem támogatják Juncker megválasztását. Szerinte „az Egyesült Királyságban senki sem tudta, hogy a választásnak bármi köze is lenne az Európai Bizottság elnökjelöltjéhez.”

A közös értékekért

Juncker a közös európai értékek, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmezése jegyében, ugyanakkor „megfelelő módon figyelembe véve a 28 tagállam eltérő alkotmányos és kulturális hagyományainak sokféleségét”, alapjogi és jogállamisági biztosi portfóliót kíván létrehozni. Szerinte az EU-ban nincs helye diszkriminációnak, sem nemzetiség, sem nemi hovatartozás, illetve irányultság, sem etnikai származás, sem vallási vagy más meggyőződés, sem valamilyen kisebbséghez tartozás alapján, ezért kilátásba helyezte: fenn kívánja tartani azt a törekvést, hogy a diszkrimináció tilalmáról szülessen uniós irányelv, és rá kívánja venni az egyes érintett tagországi kormányokat, hogy adják fel ezzel kapcsolatos ellenállásukat.