Kalauzolt természetjárás szatmári tájakon (III.)
Tanösvényekkel irányított kirándulásokra van lehetősége mindazoknak, akik e vidék változatos élővilágát, gazdag élőhelyeit szeretnék felfedezni. Az információs táblák kétnyelvűek, a tanösvények használata díjmentes és az év bármelyik időszakában látogathatóak!
A megye dél-nyugati felében az Ér patak által barázdált tájakon egy változatos, élőhelyekben gazdag védett terület fogadja a kirándulókat. Az érmelléki Natura 2000-es területet bemutató tanösvény a sorozatunk előbbi részeiben ismertetett tematikus ösvényekhez hasonlóan, szintén kétnyelvű tanösvénytáblákkal hívja fel a turisták figyelmét a terület természeti kincseire.
A tanösvényt Érendréd Polgármesteri Hivatala megbízásából az Erdélyi Kárpát Egyesület — Szatmárnémeti készítette.
Az Érmellék tanösvény
Érendréd központjából indul kis kirándulásunk, ami az Ér patak által meghatározott élővilágot tárja fel a látogatóknak. A falu Európa-szerte híres az itt fészket rakó gólyapopulációról, hiszen ennek száma itt a legnagyobb a kontinens települései közül, tudjuk meg a gólyás tanösvénytábláról.
Minden tavasszal biológusok, kutatók lepik el a falut, hogy különböző megfigyeléseket, kutatásokat végezzenek, felfedjék e „gólya-paradicsom” titkát. Érendréd 1997-ben elnyerte az Európai Gólya-település címet az akkor itt fészkelő 37 gólyapárnak köszönhetően. Ennek nyomán a falunap, amit minden évben augusztusban tartanak, a „Gólyafesztivál” nevet viseli.
Nem csoda, hogy miért szeretik ezt a vidéket ezek a hatalmas madarak, hiszen a falu határában az Ér által meghatározott mocsaras, vizes területek, legelők gazdagon kínálják a finom falatokat szárnyas átutazóinknak. Az itt kiköltött kisgólyák miután Dél-Afrikában eltöltenek 3–4 évet, csak ivarérett korukban „veszik nyakukba a szárnyaikat” és visszatérve, eredeti fészkükhöz nagyon közel telepszenek le és építenek új fészket kis családjuknak.
A lakott települést elhagyva természetfilmek világába illő miliő fogad. Az érendrédi vésztározó több, fokozottan védett madárfajnak kínál szaporodó- és táplálkozóhelyet. Megfigyelhetjük a nagykócsagot, a kanalas gémet, hallhatjuk a bölömbikát, hiszen ezt a rejtőzködő életmódot folytató madarat nehéz észrevenni, felismerhetjük röptükben „S”–betűt formáló hosszú nyakukról a szürke gémet és vörös gémet. Sok más madár mellett pedig gyönyörködhetünk a kecsesen gázló gólyatöcs és a szabadesésben vadászó bíbic röptében. A madarakat ábrázoló képek segítenek felismerni a vízi világ lakóit, távcsövekkel, de akár szabad szemmel is érdemes e területet kémlelni-kutatni.
A 70-es évekbeli vízszabályozási munkálatok következtében nagy változásokon ment keresztül a vidék. Ezeknek eredménye a füves területek, gyepek kialakulása a környéken. Ez az élettér kedvez néhány szintén ritka és védett állatfaj fennmaradásának. Ilyen például az ürge, amit nem olyan rég még kártevőként irtottak, mára bebizonyosodott, hogy az egyik legveszélyeztetettebb szárazföldi gerinces Európában és törvényi védelem alatt áll. Az ehhez az élettérhez rendelt információs tábláról rajzfilmbe illő testtartással kandikál ránk az ürge, akiről megtudhatjuk, hogy föld alatti üregeikben kis telepekben élnek, kimerészkedve az ürgelyukból két lábon kémlelik a terepet, hogy aztán füttyögetve adják egymás tudtára, ha veszély fenyegeti az ürgetelepet. Ezeken a sík területeken fészkel még az ugartyúk és kékesen fénylik röpte közben a kék vércse, aki telepesen fészkelő madár, például a vetési varjú kolóniáiban érzi jól magát és fészkel is ezen madarak fészkében. A kerecsensólyom is itt portyázik, fészeknek szintén más madarak elhagyott fészkét használja.
A tanösvény végéhez közeledünk, ahol a víz alatti világról tudunk meg néhány érdekességet. Az Ér völgyének vizei és vizes élőhelyei számos ritka és védett hal- és kétéltű fajnak adnak otthont. Ezekben a vizekben él a ritka szivárványos ökle, aki a tavi és festőkagylók kopoltyúiba rakja le ikráit, a vágócsík, a több országból már kipusztult réti csík, aki akár vizes füveken is képes kígyózó mozdulatokkal haladni, átevickélni egyik vízből a másikba, valamint a lápi póc, amelynek az országban második legnagyobb populációja él itt. Kétéltűekben sincs hiány, a sárgahasú unka és a dunai gőte szereti ezeket az élettereket és a nálunk őshonos hüllő, a mocsári teknős is.
A 4,4 km hosszú tanösvény legvégén a terület „kalandos” földrajzi kialakulásáról és Natura 2000-es területté való létrehozásának körülményeiről olvashatunk.
Azt is megtudhatjuk, hogy a Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, melynek célja a természetes élőhelytípusok őshonos élőlényeinek megóvása. Itt az Érmelléken 10 európai jelentőségű élőhely található, melyek számos védett növénynek és állatfajnak nyújtanak életteret.
Kinek ajánljuk az érmelléki tanösvény meglátogatását?
A tanösvény maga két óra alatt végigsétálható, nem jelent megterhelést a kisebb gyerekeknek sem. Látnivalói, a táj változatossága, a madarak megfigyelése érdekes foglalatosság mindenki számára. A természetben az itt megfigyelt történésekkel kapcsolatban játékos foglalkozások tervezhetőek. A táblákon található bőséges és komplex információk általános és középiskolai csoportoknak nyújtanak izgalmas ismereteket: különleges, sokak számára eddig ismeretlen állatfajok életterével ismerkedhetnek, az állatok viselkedésével, életmódjával kapcsolatos összefüggéseket tudhatnak meg. Ezért lehet a tanösvény-túra — ez a modern természetismereti módszer — megfigyeléseken és tapasztalatokon alapuló kiegészítője az iskolai leckéknek.
