Kampány helyett csatározás
Az államfő és a miniszterelnök csatározása teljességgel kisajátítja a közéletet, az USL felbomlásának a PSD volt a haszonélvezője, az ún. elnöki párt, a PMP már meghaladta tíz százalékot.
Az elnöki párt bejegyzése és a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) ez év eleji felbomlása átrendezte a választói szimpátiákat, a jobboldali államfő és a szociáldemokrata miniszterelnök pedig egymás elleni csatározásukkal segítik pártjaikat — derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet hétfőn tett közzé az Adevarul portál.
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet arról készített felmérést május első hetében, hogy melyik pártra szavaznának a román állampolgárok a május 25-i európai parlamenti (EP-) választáson.
A Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD), amely két kisebb kormányzati szövetségesével indít közös listát, a voksok 40,7 százalékára számíthat. A kormányból márciusban kilépett Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szavazatok 16,9 százalékát szerezhetné meg. A néppárti Demokrata Liberális Párt (PDL) támogatottsága 11,3 százalékra csökkent, míg a Traian Băsescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt (PMP) a voksok 10,2 százalékára jött fel.
Az INSCOP szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5,2 százalékkal, a Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök vezette Polgári Erő pedig 5,1 százalékkal lépheti át a választási küszöböt.
A felmérést rendelő Adevarul megállapította, hogy a liberálisok körülbelül annyit estek vissza az év eleje óta, mint amennyit nőtt a szociáldemokraták támogatottsága, vagyis az USL ez év eleji felbomlásának egyértelműen a kormányon maradt PSD volt a haszonélvezője.
Még drámaibb átrendeződést mutatnak a felmérések a román jobboldalon, ahol az „elnöki pártként” emlegetett PMP alig néhány hónappal bejegyzése után már meghaladta tíz százalékot, míg a Băsescutól elfordult jobbközép PDL 17,5 százalékról 11-re zuhant.
Az erőviszonyok változását a román média annak tulajdonítja, hogy a Băsescu–Ponta csatározás teljességgel kisajátítja a közéletet, és ez minden más szereplőt háttérbe szorít, ellehetetlenítve a valódi európai témák előtérbe kerülését az európai parlamenti választási kampányban.
