Karácsonyi régizene-koncertek Nagykárolyban

Dicséretes ez gyermek – Magyar és közép-európai muzsika a karácsonyi ünnepkörből címmel tart előadást a Károlyi-kastély lovagtermében december 16-án a Musica Historica régizene-együttes. December 18-án Caius Hera lantművész lép közönség elé.

A karácsonyi ünnepkör zenei emlékei Közép-Európában annyira sokfélék, hogy lehetetlen egy koncerten bemutatni őket. Magyarország egyik legnépszerűbb régizene-együttese, a budapesti Musica Historica e sokféleségből mégis felvillant egy-egy jellemző részletet, s néhány közismert népének nyomán képet ad több évszázad zenei ízlésváltozásairól.

A gregorián énekkincsből egy adventi himnusz szerepel, amely a reformáció idején bekerült a protestáns liturgiába (Az Idvezítőt régenten). A XV. században születtek azok a latin szövegű, német, cseh, lengyel, magyar és horvát területen egyaránt népszerű ünnepi énekek, melyek némelyikét — világias hangzása, táncos lüktetése miatt — a huszita zenével szokás kapcsolatba hozni. A XVI. század elején a reformáció elterjesztette őket az új egyházakban, de a katolikus énekeskönyvekben is megtalálhatók. Látható, hogy legalább a zene terén folyamatos érintkezés kötötte össze a politikai harcban álló egyházakat. Ilyen cantio az In natali Domini (XV. és XVII. századi változatát egyaránt bemutatja a zenekar).

A Novus annus adiit kezdetű újévi éneknek és a Verbum caro factum est – In hoc anni circulo szövegcsaládnak magyar, cseh és német földön maradtak fenn változatai. Feldolgozásuk egy újév éjszakai zenés szánkázást idéz. A Küldé az Úr szent arkangyalát és a Beata immaculata egy későbbi, XVII. századi magyar zenei stílus emlékei; az előbbi ének közjátékai azonban XV. századi eredetűek. A németalföldi Walter Frye Ave regina coelorum kezdetű Mária-himnuszát 1440 táján Magyarországon is énekelték. Mária bölcsődala (Szűz Mária e világra nékünk Szent Fiát hozá) ugyancsak egy XV. századi dallamot mentett át a néphagyományba.

A Szent Család szálláskereséséről két XVII. századi eredetű ének hangzik el: egy katolikus, amely a székely betlehemesek beköszöntő éneke lett (Íme, midőn mindenek), illetve egy evangélikus, amely az 1635-ös Eperjesi graduálból való (Parancsolá az Augustus császár).

A XVIII. századi Magyarországon meghonosodtak az északnyugati (osztrák, cseh-morva és szlovák) vidékekről érkező „parasztbarokk” karácsonyi szokások. A házról házra járó betlehemesek játéka (immár nem komolykodó, inkább tréfás pásztorokkal), sőt a karácsonyfa-állítás is e tájról származik. Edmund Pascha szlovák ferences barát karácsonyi miséjét gyöngyösi rendtársa, Zrunek György dolgozta át (1767). Ebben a misében egy teljes pásztorjáték bújik meg a liturgikus szövegek között. A Benedictust a bárányok éneklik, a Dona nobis pacemet pedig a jászoltól búcsúzó pásztorok.

Szintén a korszak zenéjét idézik azok a dudanóták, amelyek mind a magyar, mind a cseh-morva és szlovák folklórban megtalálhatók (néha karácsonyi, néha lakodalmi énekként). A dudát ekkoriban komoly zeneszerzők is fölléptették „pásztori” darabjaikban. A XVIII. századi krakkói magyar diákok karácsonyi énekének több versszaka folklorizálódott (Üdvöz légy, kis Jézuska). A Mostan kinyílt egy szép rózsavirág dallama egy szlovák szerelmi dalhoz vezet, 1750 tájára. A XVIII. század elejének németországi zsidó zenéjéből egy barokk dallamot játszik az együttes, melyet chanuka estéjén muzsikáltak.

A műsorban tehát együtt szerepelnek a gótika csipkefinom, angyali cantiói, a huszita táborok karácsonyesti közös mulatságai és Mária-kongregációk áhítata, zsidó polgárcsaládok barokk táncdallama, szlovák és magyar betlehemesek dudás pásztorai, bárányai. Arany, tömjén, mirha, kolbász, sódar, szalonna — a haragvó télnek fittyet hányó kétezer esztendős égi és földi ünnep.

A Musica Historica (Csörsz Rumen István – citera, duda, kontra, görbekürt, Farkas Zoltán –

cselló, fidula, Kasza Roland – ének, orgona, xilofon, harangjáték, ütőhangszerek, Kovács Attila –

ének, koboz, psalterium, diszkantlant, mandolin, harántfuvola, Palócz Réka – szoprán, hárfa, furulyák, Széplaki Zoltán – ének, furulyák, barokk fuvola, harántfuvola, zergekürt, görbekürtök, töröksíp, Tövisházi Zsófia – ének, hegedű, fidula) koncertjére december 16-án 19 órától kerül sor a Károlyi-kastély lovagtermében.

Barokk lantzene

A temesvári Caius Hera lantművész december 18-án egyéni műsorral érkezik Nagykárolyba. Deák Endrének, a nagykárolyi Collegium régizene-együttes idén elhunyt vezetőjének a tanítványát – aki a Baseli Egyetemen (Schola Cantorum Basiliensis) korunk legnagyobb lantművésze, Hopkinson Smith keze alatt fejlődött igazi művésszé – már több alkalommal is láthatta a helyi közönség. 2008-ban a svájci Nota Bene régizene-együttessel barokk hangversenyt adott a Károlyi-kastély lovagtermében, ebben az évben pedig a Collegium vezetőjére emlékezvén, a Carmina Renascentia régizene-együttes tagjaként lépett közönség elé a nagykárolyi együttes volt tagjaival, szintén a kastély lovagtermében. Mostani koncertjét, amelyre XVII—XVIII. századi, karácsonyhoz kötődő barokk lantzenével készül, december 18-án, 18 órától hallgathatják meg a nagykárolyiak a lovagteremben.

Az említett koncertek a Nagykárolyi Kulturális Igazgatóság által szervezett Varázslatos Karácsony Fesztivál keretében kerülnek megrendezésre. Belépő helyett egy urna lesz kihelyezve a helyszínen, amelybe adományokat várnak a jelenlévők részéről. A befolyó összegből a Nagykárolyi Városi Kórház gyermekosztályát, valamint a helyi gyermekotthonokat segítenék. A különleges koncertekre minden zenekedvelőt szeretettel várnak a szervezők.

Ifj. Deák Endre