Kelemen: az autonómia nem csodaszer, hanem eszköz, amellyel élni kell

Fiatal egyetemistáknak és középiskolás diákoknak beszélt kisebbségvédelemről és autonómiáról Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a SIC Feszt Székelyföldi Szabadegyetemnek átkeresztelt csomakőrösi rendezvényen.

„Korosztályotokat tekintve olyan hallgatóság vagytok, amely többnyire az EU-s tagállammá vált Romániában szocializálódott és kevés közvetlen tapasztalata van arról, amit kommunista diktatúrának nevezünk. Mi egy olyan országban születtünk, amelyben létezett a törekvés arra, hogy felszámoljanak mindent, ami nem román. Ez vonatkozott minden nemzeti kisebbségre, amely Románia területén él és élt: eladták a szászokat pénzért Németországnak, a zsidókat Izraelnek, és erre a sorsra jutott volna a legnépesebb nemzeti kisebbség, a magyarság is. A kommunista diktatúra célja a nemzeti identitás megsemmisítése volt. Ilyen örökséggel vágtunk neki annak az útnak, amelyet az elmúlt 25 évben kellett bejárnunk, amely során felépítettünk és bővíteni szeretnénk bizonyos eszközrendszereket. Éppen ezért állandó téma a kisebbségvédelem: mi azért maradtunk itt, mert a szülőföldünk számunkra a legfontosabb hely” — mondta felvezetőjében Kelemen.

Az elkészült autonómia-statútum kapcsán kifejtette, az RMDSZ-nek az volt az elképzelése, hogy a kulturális és a regionális autonómiával magasabb szintre emelje a kisebbségvédelmet annak érdekében, hogy a jövőben is biztosítani lehessen az erdélyi magyarok nemzeti identitásának megőrzését.

„Autonómia-kérdésben a román társadalomnak nagyon komoly félelmei, fenntartásai vannak, amelyekkel számolnunk kell, ha meg akarjuk őket győzni arról, hogy közösségünk törekvései nem ellenük irányulnak: nem olyat kérünk, amit valakitől el kell venni. A párbeszédnek nincs alternatívája. Ami annak idején Gábor Áronnak az ágyú volt, az ma számunkra a szó, az érvek, a bölcsesség. A ti nemzedéketek feladata, hogy folytassa az elkezdett munkát, hiszen egyetlen autonómia sem született meg egyik napról a másikra, és nem a szájkaratésok munkájának eredménye, hanem a szívós, mindennapi munka, a folyamatos párbeszéd gyümölcse” — szögezte le hozzátéve, hogy az autonómia nem csodaszer, hanem egy olyan intézményrendszer, olyan eszköz, amellyel élni kell, és ami a magyarság számára többletfelelősséget jelent. Azt is kiemelte, hogy a mai alkotmányos keretek között nincs realitása az elkészült autonómia-statútumnak.

„Úgy vagyunk tisztességesek, ha kimondjuk: ahhoz az autonómia-modellhez, amiről mi beszélünk, új alkotmányra van szükség” — fogalmazott a Szövetség elnöke.

A FUEN-ről és a Minority SafePack nevű polgári kezdeményezésről is beszélt Kelemen Hunor hangsúlyozva, hogy 60 millió olyan ember él Európában, amely valamilyen szempontból kisebbségnek számít, pontosan ezért fontos, hogy a tagállamok szuverenitásából kiemelve tartozzon az Európai Unió jogköreihez a kisebbségek védelmének kérdése.

„Beszéltünk a pénzért eladott szászokról, zsidókról. Azért az egész társadalom felelős, ha egy kisebbséggel valami történik. A többség mindig felelős a kisebbségért, amellyel együtt él. Nem szeretném, ha 100 év múlva hiányoznunk kellene a többségnek úgy, ahogy ma megfogalmazódik ez például a szászok kapcsán” — mondta.

A fiatal közönség részéről érkező államelnök-jelöltséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolva a Szövetség elnöke rámutatott: habár Romániában nem változott meg olyan mértékben a mentalitás, hogy magyar embert válasszon elnöknek, a jelöltállítás önbecsülés kérdése a magyarok számára.

„Mi, erdélyi magyarok tudunk olyan embert jelölni, aki képes elvezetni ezt az országot, van elképzelésünk, ismerjük a társadalom problémáit, és tudunk megoldásokat is rájuk. Ebben az időszakban egész Románia figyel, szélesebb körben mutathatjuk meg az erdélyi magyar közösség törekvéseit, érdekeit. Azért is fontos, hogy jelöltet állítsunk, mert a román politikusok, pártok között egy sincs, amely az erdélyi magyarok specifikus kérdéseire megfelelő választ adna” — mondta Kelemen Hunor.

Végszóként a szövetségi elnök arra biztatta a fiatalokat, hogy tanuljanak nyelveket, olvassanak, és törekedjenek arra, hogy versenyképesek, felkészültek és rugalmasak legyenek, bármilyen területen is szeretnének elhelyezkedni.